Postafiók
Még javában folynak a Gál Ferenc Egyetem Gyakorló Általános Iskolájának felújítási munkálatai, de az ősszel együtt berobbant a tanévkezdés is. A kastélykertben emberek gyülekeznek, Gyakorlósok…; kicsik és nagyobbacskák. Mindenkinek van egy kedves mosolya, egy érdeklődő kérdése, egy mesélendő nyári története… Kézfogások, egymásra kacsintások, egymásnak örülések, ahogy találkozik a polgármester, a rendőrtörzsőrmester, az elnök asszonyok, Tamás atya és a nevelők, mindtöbb szülő, dísz- és egyéb vendégek, és a legfontosabbak: a Gyakorlós siserehadunk. Fölcsendül nemzeti imádságunk, a Himnusz. Elhangzik Babák Mihály Szarvas város polgármesterének megerősítő üzenete, majd hallunk a hitről, a tudásról, a barátokról, a tehetségekről, és az áldás sem marad el a tanévre, Dr. Liszkai Tamás plébániai kormányzó úr évnyitó gondolatait követően.
A kérdés mindannyiunkban az, hogy milyen tanévünk lesz az idén? – erre is választ is fogunk kapni.
Kacagás, színek, vidámság, mókázás, és leginkább Gyakorlós-műsor, ahol megkapjuk ennek a garanciát. Levi, Hunor, Máté, Oszi bácsi, Nelli, Anna, Roberta, Csani mester, Zsófi, és természetesen Emike a ragyogó nagy és kicsi Morzsókák voltak a biztosítékok arra, hogy ez az idei kis köszöntő is leginkább Gyakorlós lesz.
Furárné Zsuzsi néni és Aszódi Márti néni idén is vidámra vették a „tanévnyitós figurát”. Anna felcsapta a naplóját, Hunor kétségbeesetten kapálózott, hogy még nehogy ötödikes legyen, és megelevenedett az utolsó szabad délután, és a hétfőtől érkező minden reggeli nehéz kelés…
Merthogy suli van! És aki tud, az annyira tuccc – mondaná Gyula bá. Aki meg nem tuccc, az majd megtucccca. – hangzik a szakszerű megállapítás.
Roberta még a Balcsihoz készült, uszi, csobi, napozás, és talán egy pindurka kis szerelem, ami bekacsintott. Huncut-vidám pillanatok, egy fantasztikus nyár zárásaként. És hova mennek a madarak? És hova mennek a picike Morzsókák? A pillanat összeért, elindult a kézfogás!
Induljon a Gyakorló! Ahol az idei tanévben is jó gyereknek lenni!
Bíró Gyula a Gyakorlóintézmény igazgatója, c.e. docens mindenkit már előzetesen megnyugtatott, hogy ennek a tanévnek is, mint ahogy a tavalyi tanévnek, és az azelőttieknek, vége lesz. Kb. 10 hónap múlva, mint az igazgatói beszédnek is. Kb. 10 hónap múlva. Az intézményvezető az öreg juhász bölcsességét idézte, aki rájön, hogy nem lesz mindig olyan idő, amilyet szeretne, így megtanulta szeretni azt, amit kap. Ennek megfelelően mindig olyan idő lesz, amilyet szeretne. Hát így kell a tanévbe is belevágni: olyan lesz, amilyet szeretünk. Háromszáznyolcvannégy Gyakorlós ovi-sulisnak és mintegy hatvan munkatársnak, nyolcszáz szülőnek az arcán lévő mosoly, ami erőt adó és lendületet generáló. A Gyakorló egy olyan „tér”, egy olyan helyszín, ahogy mi gondolkodunk az óvodáról, az iskoláról, amilyenek mi akarunk lenni… – fogalmazott. Az együtt létezés érzése, és az együtt levés mélysége, ami meghatározza a Gyakorló mindennapjait. Finomhangolásra hívta a Gyakorlóintézmény közösségét, aminek irányzéka a szeretet, ami mindent egynek, és mindent egységesnek lát. Egy szeretetközösségben nem is lehet ez másképp. Szeretünk, szeretlek benneteket! – mondta.
„Kemény nyáron vagyunk túl, és még nem értünk a végére. Magyarország Kormányának és az Európai Unió támogatásával 330 millió forint értékben a város legmodernebb oktatási környezete készül el, vagyis a Ti, a Mi Gyakorlóiskolánk. A teljes intézményfelújítás keretében nemcsak megszépülünk, de korszerűbekké is válunk. Új szigetelt tető és tetőtér, új burkolatok, új mosdók és vizesblokkok, új foglalkoztatók, színes, vidám felületek, bútorzatok, fűtéskorszerűsítés mellett olyan digitális eszközpark, ami a régióban is egyedülálló. Mindez értetek, és azért, hogy büszkék legyünk arra, minden szarvasi lakossal, hogy ennek a városnak van felsőoktatása, innovatív, és a megye határain messze túlmutató szellemi tőkéje, ami idevonzza a jövő értelmiségeit, a jövő pedagógusait, akik tovább viszik „Szarvast”, a pedagógia lángját, ahogy nem mások, hanem mi, az elődeink gondolták, gondoljuk azt. – sorolta. – Minden fejlesztésünk célja nem más, minthogy a tanulóink, a tanáraink, vagyis Mi, otthon érezzük magunkat. Egy jól felszerelt és innovatív, de leginkább családias intézményi környezetben. És nem más a célunk, hogy Szarvast, a Kárpát-medencei felsőoktatási térképen tartsuk, büszkévé téve a város, megye és a régió polgárságát.”
A Morzsókák köszöntését követően üdvözölte az intézmény csapatában az új érkezőket, azokat a tanárokat, nevelőket, akik most csatlakoznak az intézmény „modernkori legendájához”: Kézsmárki Irén mesterpedagógus óvodapedagógus, Kovács-Papp Éva testnevelés-rekreáció szakos általános iskolai tanár, Lestyanné Uhljár Éva tanító, Ujhelyi Csenge tanító, és Kondacs Mária „örök visszatérőnk”, matematika, fizika, földrajz és pedagógia szakos középiskolai tanár, Melis Erika kémia szakos óraadó tanárunk, újra a „parancsnoki hídon” Koppányiné Langó Zsuzsanna, aki általános igazgatóhelyettesként kapott vezetői megbízást.
Bíró Gyula elmondta: „Nagyon ritka az a kapcsolat, amelyikben a másikkal nem azért foglalkozunk, mert valami hasznot jelent számunkra. Ez az iskola nem lenne, és nem olyan lenne, mint Veletek. Az a szolgálat, az az elkötelezettség, az a szakmai és emberi elhivatottság, ami ezt az intézményt jellemzi, nagyszerű és csodálatra méltó. Nagyszerűek és csodáltra méltóak vagytok. Köszönöm, hogy vagytok, köszönöm, hogy vagytok nekünk Szarvason, és Kárpát-medence minden óvodájában és iskolájában!”
A tanév megnyitott. Minden pici Morzsókát az intézmény polgárává fogadott az intézményvezető és helyettesei.
Valódi megható pillanatok következtek. Immár tizenhároméves hagyományra tekint vissza, hogy egy-egy volt diák visszalátogat, aki példakép lehet tanulásban vagy sportban, művészetekben, és néhány gondolattal köszönti volt iskoláját. Voltak vendégek kiváló sportolók, egyetemi hallgatók, sikeres művészek, alkotók, jeles diákok, kiváló emberek. Idén Majoros Esztert és Keller Gergőt kérte fel az intézmény, hogy novellistaként és élsportolóként, egykori Gyakorlósokként köszöntsék iskolájuk közösségét a tanévnyitás alkalmával…
Eszti egyetemi hallgató, és igazi nagy küzdő. Novelláiból rádiójátékot készített a Békéscsabai Jókai Színház. A kiváló írói érzékkel megáldott Eszti a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium után a Gál Ferenc Egyetemen folytatja tanulmányait. Különösen küzdelmes Gyakorlós évei után megmutatta, milyen az, ha valaki el akarja érni a céljait, és képes minden akadályt leküzdeni a siker eléréséért. A jó tanulmányi eredmény mellett érzékenységének finom alkotásai a novellái, amelyek az álmok álmodását, a tervek megvalósítását mutatják, a megélt érzelmek, érzések kortárs művészi hangja. Eszti visszaemlékezése sokak szemébe könnyeket csalt, és a véget nem érő taps adja a további erőt a küzdelmes, felszabadító sikerekhez.
Keller Geri Békés megye év sportolója, a Kajak-Kenu Klub Szarvas versenyzője. Gergő már Gyakorlós évei alatt is edzőtáborról edzőtáborra járt, és megmutatta, hogy ő „kajakkal csapatja”. Világbajnokként kajak négyesben és kettesben is bizonyított, válogatott kerettag. Gergő csibészsége örök emlékként él iskolájában, és a jó tanulmányi eredmény mellett az az alázatossága, ahogy a sport iránt viseltetik, olyan reménysége a magyar sportéletnek, amire méltán lehet büszke a Gyakorló! Gergő férfias vállal, és orgánummal emlékezett vissza iskolájára, és mutatott példát, hogy kitartással, akarattal lehetünk olimpiai reménységek, de leginkább mindig a jóra törekvő emberek.
De mégis a tanévnyitó ünnepélyek legszebb pillanata a vége, és annak az újbóli közös munkának a kezdete, amiben megmutathatjuk, hogy mennyire „nagyszerűek és csodálatra méltóak vagyunk”.
Sz.Zs.
