Tatai László
Minden év januárjának harmadik hetében rendezik meg az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet. A kampány kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a méhnyakrák – a leggyakoribb nőket érintő daganattípusok egyike – megelőzésének fontosságára. Szarvason egy évtizede csatlakoznak az eseményhez, amióta Bartus Beatrix bekapcsolódott a Mályvavirág Alapítvány munkájába, s létrehozta városunkban a Mályvavirág Pontot.
Január 19-én egy kerekasztal-beszélgetést szerveztek a Városi Könyvtárba, ahol Fodor Mariann vezetésével Szépvölgyi Mariann, Mecsei Szpomenka, Bencsik Dea és Jónásné Kriszti beszélgettek ebben az igen érzékeny témában teljes nyíltsággal és őszinteséggel.
Mielőtt a beszélgetés elkezdődött volna a könyvtár Mályvavirág Polcánál – ahol bárki találhat szakirodalmat ebben a témakörben – Bartus Beatrix és Babák Mihály polgármester is köszöntötte a jelenlévőket. Mindketten felhívták a figyelmet a téma fontosságára. Magyarországon már az oltási arány megfelelőnek mondható – hallhattuk Bartus Beatrixtől –, de a szűrésen való részvétel lehetne sokkal nagyobb. Ezért az idei kampányhét középpontjában a szűrésre való hajlandóság megerősítése áll. Ennek jegyében ismerhettük meg a beszélgetés résztvevőinek véleményét arról, hogy milyen is a szűrés, járnak-e, illetve milyen gyakran járnak szűrésre, hallottak-e az önminta-vételi lehetőségről és arról, hogy mi lehet az akadálya annak, hogy még többen járjanak el szürésre.
A beszélgetés során kiderült, hogy az emberek inkább nem járnak a szűrésre, s akkor kezdenek el foglalkozni ezzel a témával, ha saját maguk vagy közvetlen hozzátartozói/baráti körükben valaki érintett lesz. Szóba került az egészségügy nehézkessége és a várólisták problémaköre, illetve a fizetős-kezeléseké is.
A beszélgetők általánosságban is megfogalmazták a mai magyar egészségüggyel szembeni kritikájukat, kiemelve, hogy azért vannak pozitív tapasztalatok is. Azok közül, akik személyesen is érintettek, vagy érintettek voltak, többen is beszámoltak tapasztalataikról, s arról, hogy mivel könnyíthetné meg az egészségügy a jellemzően félelemben/rettegésben élő vizsgálatra, kezelésre érkező paciensek dolgát. Ezeknek egy jelentős része nem pénzkérdés, pusztán odafigyeléssel és szervezési kérdésekkel, megfelelő kommunikációval is sokat lehetne segíteni.
Tatai László
