in

„Ebből polgárháború lesz!”

A Magyar Gárda rendhagyó módon, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül próbálja összefogásra bírni a szarvasi lakosságot a városban egyre jobban elfajuló helyzet okán, ami szerintük többnyire a cigánysághoz köthető. Két hetet sem kell visszamenni az időben, hogy a legutóbbi, köztisztviselők ellen következmények nélkül elkövetett életveszélyes fenyegetésre gondoljunk, de fenyegették már meg hasonlóképp Polgármesterünket is.

Az eszmecserén részt vett a Magyar Gárda szarvasi egységének néhány tagja, a Cigány Önkormányzat vezetői, a Polgárőrség elnöke és számos szarvasi polgár, akiket felháborít a jelenlegi helyzet. Nagyon meglepő volt, hogy a találkozón nem a szokásos Magyar Gárda vagy Jobbik rendezvényeken megszokott arcok voltak jelen, hanem teljesen hétköznapi emberek, tanárok, boltosok, zenészek, de elsősorban szülők. Meghívták a rendőrség és a város vezetőit is, sajnos ők nem jöttek el. El tudott jönni viszont a Lökösházi Önvédelmi Szövetség elnöke, Sebők István, és néhány tagja is. A 2000 lakosú faluban példaértékű összefogás jött létre „magyarok” és cigányok között. Mint elmondták, ott tulajdonképpen két roma családdal volt probléma, de az a szövetség megalakulása után ezek szinte elvágólag megszűntek. Ehhez szükség volt az ottani cigányok pozitív hozzáállására is. Elmondta, hogy ott a cigányság nagy része kőműves és sírköves mellett vagy a mezőgazdaságban dolgozik. A lökösházi vezető kijelentette, nem ismeri Szarvast, nem tudja itt milyen a helyzet, hogy az ottani tapasztalatok mennyire használhatók fel a városban. Ott az egyik fórumokon a lakosság olyan arányban vett részt, hogy attól kezdve a rendőrség is komolyan vette e problémájukat, sőt a következő ülésükre elment két rendőrkapitány is. Jelenleg 37 aktív és 90 pártoló tagjuk van.

Bánfi József, a szarvasi Cigány Önkormányzat elnöke elmondta, a városi cigányság két részre szakadt, a beilleszkedett romákra és a hagyományaikat szigorúan őrző oláh cigányokra, akiket lehetetlen jó szóval meggyőzni, hiszen őket sem hallgatják meg, az ügy túlnőtt rajtuk.
A Polgárőrség vezetője, bár az alapszabályuk tiltja, hogy politikai szervezettel tartsanak kapcsolatot, és a Magyar Gárdát annak tekintik, nem zárkózott el az együttműködéstől, és jelezte, hogy mindenféleképp békés megoldást szeretnének.

A tényleg végletekig elkeseredett lakosság köréből panasz panaszt követett, mindenkinek volt felháborító története. Van, akinek naponta fenyegetik meg a gyerekét, aki már nem mer a Kossuth utcán menni, de olyan is van, aki sötétedés után nem mer kimenni a háza elé, mert ott gyülekeznek a cigány fiatalok, akik rendszeresen és erőszakosan „beszólnak” neki és így tovább. A hallgatóság közül valaki már polgárháborút jósolt, ha nem sikerül nagyon hamar változtatni a helyzeten.

A jelenlevők egyöntetű támogatására talált az a Tusjak Tamás tette indítvány, hogy Tóth Zoltánnal és Bánfi Józseffel együtt próbálnak meg találkozni a helyi rendőrkapitánnyal, hogy beszámoljanak neki a történtekről és közösen keressék a lehetőséget a továbblépésre. Van miről beszélniük, mert a jelenlevők mindegyike úgy érezte, hogy a rendőrség és a törvénykezés kettős mércét használ a cigányoknak kedvezve.
A találkozó hangulatát mindenképp javította, de a feszültséget nem csökkentette az az időközben a focit abbahagyó cigány fiatal, aki egyre táguló körben kerékpárral körözött a társaság körül és „…hülye Magyar Gárda, hülye magyarok, mind ki fogunk nyírni benneteket…” és ehhez hasonlókat kiabált; valószínűleg nem csak a kerékpár szalajtott. Vele nehéz lesz összefogni!

Eszembe jutott az egyik, még a Magyar Gárda szarvasi megjelenésére válaszoló cigány rendezvényen egy közmegbecsülésnek örvendő sportoló mondása, „magyarok vagyunk, de nincs hazánk”.  Ugyanakkor egy másik rendezvény résztvevőjének a mondása is beugrott, „800 éve élnek itt, de mutasson valaki egy általuk emelt épületet”. Nagy a szakadék.

Vélemény, hozzászólás?

Egy osztrák világpolgár szemével

…Kovács Mátyást az SZDSZ tudathasadásáról