A hontalanság hitvallója

takaromihaly

Wass Albert - aki a XX. századi magyarság minden lehetséges léthelyzetét meg- és végigélte - volt a témája Takaró Mihály tanár irodalomkutató, ill. Wass Albert-kutató előadásának. A magyarországi magyar, a határon túli magyar, a visszatért magyar, a hontalan menekült és az emigráns magyar „Üzenet haza” című versét Rágyanszki György, a Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola tanulója mondta el. Ezután rendkívül érdekes előadást hallhattak az összegyűlt „fiatalok és örökké ifjúk”. 

Takaró Mihály szerint Wass Albert volt az első, aki leírta, hogy Erdély elvesztésének nem csak az volt az oka, hogy a románok meg akarták szerezni, nem csak az igazságtalan nagyhatalmi döntések, hanem a magyar arisztokrácia, amely évszázadokon keresztül a hegyeken túlról telepítette be a román családokat, amelyek csendesek és igénytelenek voltak, nem voltak forradalmárok, mindig megsüvegelték az urat, ugyanakkor sokkal szaporábbak voltak a magyaroknál. Amikor egy falun belül az 50-et elérte a létszámuk, papot kértek, majd mikor gyülekezet lettek, templomot építettek. Így a XVIII. század második felére román többségű lett Erdély.

Részt vett a II. világháborúban, I. osztályú Vaskeresztet kapott 140 emberének megmentéséért. Sokak szerint valótlan vádak alapján távollétében Romániában halálra ítélték. Földet művelt, hogy családját eltartani tudja. 1949-ben az „Adjátok vissza hegyeimet” című kötetének német fordításával Irodalmi Nobel-díjra jelöli a Német Írószövetség. Személye és munkássága is közrejátszott abban, hogy a 70-es években Románia nem kapja meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Amerikától. 1993-ban az Antall-kormány a Magyar Köztársasági Édemkeresztet adományoz neki, de nem tudja személyesen átvenni, mert háborús bűnösként szerepel. 1997-ben ismét magyar állampolgárságot kapott egy év időtartamra(!), így magyar állampolgárként halt meg 1998. február 17-én Floridában.