in

Antibékalencse-csoport akcióban

galambos100805

galambos100805A holtág állami tulajdon, kezdte a Körös holtág állapotáról tartott tegnapi tájékoztatón Galambos Imre, exvízügyes önkormányzati képviselő, aki 45 éves vízügyi tapasztalatai alapján vízügyes szakmai szempontok szerint magyarázta el a helyzetet a történelmi előzményekkel együtt. 1960-ban államosították a holtágat, addig a telektulajdonosok birtokában volt. A holtág nagyobb része Szentandrás közigazgatósága alá tartozik, és csak a kisebb tartozik Szarvashoz. Egy héttel ezelőtt meghívták a z üzemeltető vízügyi hatóság képviselőit, az ÁNTSZ-t, aki bakteriológiailag vizsgálják a vízminőséget, és megpróbálták tisztázni a szerepeket.

Az 1890-es évek óta ilyen szerkezetű a Körös, mint most. A holtágba nem csak az élő ágból érkezik víz, hanem különböző csatornákból. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a csatornáknak a mentén található halastavak, kacsatartó telepek és rizsföldek lecsapolásából származó víz a hordalékát lerakja a Holt-Körösben. Ez az üledék, iszap a víz mozgatása nélkül nagy mértékben befolyásolja a holtág minőségét. Van, ahol 1-1,5 méternyivel magasabb az iszap mennyisége, mint máshol.

Közel 8 köbméter/másodperc – fél millió köbméter naponta – 5-7 cm/másodperc sebességgel táplálja be a holtágba az élő felvizét a 7 szivornyából még működő 6. A holtágba 5-5,5 millió köbméter víz férne, ha üres lenne. A HAKI-híd helyén vízkormányzó műtárgy épült, ami szabályozza, hogy a beemelt vízből milyen arányban menjen a víz a Bikazugi ág felé. A víz minősége természetesen romlik, ahogy egyre több csatorna vizét fogadja be. A mezőgazdaság vegyianyag terhelése már szerencsére visszaesett. A legrosszabb helyzet olyankor áll be, mikor alacsony, még tavaszi vízállásnál árvíz és belvíz is jelentkezik, és ezek általában együtt járnak. Ilyenkor az alga felszaporodik és több áttételen át oxigénháztartási gondot okoz.

Most a békalencse okoz problémát. Ennek a felfogását uszadékterelő merülőfallal próbálják meg szabályozni. A békalencse a csatornákból is érkezhet. Olyan, mint a szúnyog, mondta Galambos Imre, ha kedvezőek a körülmények, akkor nagyon gyorsan szaporodik. A békalencsét le lehetne szüretelni terelőfalakkal és egy dózerré alakított motorcsónakkal, mondta a vízügyes szakember.

Ennek a költségét valakinek állni kellene. Az állam azt mondja erre az esetre, hogy aki vizet szennyez, az fizesse meg, állítsa helyre. Az állam feladata annyi, hogy a szinteket biztosítsa, belvizeket fogadja be, öntözővizet biztosítson, a többletigényeket pedig fizesse meg a jobb vízminőséget kérő.

Teljes uszadékmentes vizet ne várjon senki, fejezte be szakmai előadását Galambos Imre.

Őt Hetényi István alpolgármester követte, aki a Körös-szögi Nonprofit Kft.-nek a vezetője is egyben, és aki turisztikai szempontból vizsgálta a problémát. Sérelmezte, hogy bizonyos körök lejáratókampányba kezdtek ellene és a Kft. ellen, de nem kíván élni a feljelentés eszközével. „Fátylat rá!”

Folyamatos tárgyalásban állnak a vízügyi hatóságokkal, amik eredményre vezettek, de ezt nem tekinti véglegesnek, inkább csak időlegesnek. Körvonalazta, hogy milyen védelmi eszközök jöhetnek szóba. Évtizedekre visszamenőleg nem emlékeznek olyanra, hogy ilyen hosszú ideig folyamatos áradásban legyen a Körös, mint ahogy most is árhullám vonul le rajta. Ilyenkor bajos az ág öblítése, de a két polgármester hatásosnak tűnő fellépésére a vízügyi hatóság tegnap délután kettőkor beindított 3 szivornyát a felvégen és két szivattyút az alvégen. Az öt nap költsége 2,5 millió forint. Ezzel a végszükségre tartogatott eszközzel kénytelenek voltak élni. Öt nap alatt átöblítik a medret, és le tudják szedni a békalencsét. Ennek nem felelőse a Bak Sándor vezette illetékes hatóság, de nagyon pozitív hozzáállással túllépték a saját árnyékukat, és első a szivornyák és szivattyúk beindítása után mobil uszadékterelőket is kihelyeztek, ami megakadályozza, hogy a Bikazugi ágba jusson a békalencse.

A hétvégi rendezvények alatt motorcsónakokkal fogják terelni a békalencsét, hogy minél hamarabb levonuljon a majd 30 kilométeres ágon.

A newjság gerillaakció keretében megkérdezte a HAKI vezetését, hogy az Intézet hogy tudna részt venni az ilyen esetek kezelésében, ha már egyszer itt van az ország egyetlen vidéken működő mezőgazdasági kutatóintézete. Azt a választ kaptuk, hogy a teljes szellemi tőkéjüket az ügy mellé állítják, ami az optimális biomassza kialakítását eredményezné.

Szóba jött az is, hogy a két érintett település átvenné a holtág üzemeltetését, de azért ezt nem eszik olyan forrón. Hasonlítsák össze a tegnapi és a tegnapelőtti állapotot, és meglátják olvasóink, hogy látványosan javult a víz képe.

Utánuk Hamza Zoltán szentandrási polgármester általánosabb tájékoztatót adott az intézkedési tervekről.

Köszönet a Rádió Szarvasnak, hogy a [newjság] rendelkezésére bocsátotta hanganyagát, és Gombár Hajninak a fotókért.

{jomcomment}

Vélemény, hozzászólás?

hcs100804

Molclesen

trindem100806

Trindem – őrület