Connect with us

Békésszentandrás

Köszönöm. Babák Mihály voltam.

Babák Mihály országgyűlési képviselő, Szarvas város polgármestere hamarosan kitölti hivatali idejét az országgyűlésben. A 2010-14-es ciklus egyik utolsó felszólalója volt búcsúbeszédével. Nem is ő lett volna, ha nem szólal fel, de 16 év után talán még az ellenzéki padsorokból is megtapsolták.

Jelen sorok írója tanúja volt, amikor a 98-as választásokon egyéniben Domokos László bejutott, és a Gyermekélelmezés ebédlőjében pattanásig feszült hangulatban arra a kérdésre vártak jelenlevők a választ, hogy egy vagy két fő képviseli-e Szarvast és körzetét az Országgyűlésben. Akkoriban a rendszer még erősen papíralapú volt, így az eredmények meglehetősen lassan jöttek. Párásodó szemüveggel fogadta a gratulációkat mikor már a százalékok és minden emberi számítás szerint töredékszavazatokkal bejutott a Tisztelt Házba. Most párásodó szemüvegek között búcsúzott a képviselőtársaktól és székétől. De ne keseredjen el senki! Mi, szarvasiak,  az őszi önkormányzati választásokig még egészen biztosan élvezhetjük hozzászólásait.

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Babák Mihály képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: “Az elmúlt négy év” címmel. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz). Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Furcsa jószág az idő, mondják mifelénk, akinek kevés munkája van vagy kevés munkát keres magának, annak nyűglődés sokszor az idő, akinek meg sok munkája van, annak pedig rövid az ideje és sokszor kevesli azt. Úgy gondolom, hogy a tisztelt Ház az elmúlt négy évben, mélyen tisztelt elnök úr, nem panaszkodhat, hisz a tisztelt Háznak volt munkája bőven, s elrohant az a négy év, amelynek a végén vagyunk a mostani ciklusunkban. Nem csoda, megjegyzésként fogadják el tőlem, hisz az elmúlt években csak látszatkormányzás volt, és munka maradt e Háznak tisztességesen és bőven.

Nem kívánok leltárt csinálni arról, hogy mi törvényeket hoztunk, de azért engedjék meg, hogy magyar állampolgárként is nagyon nagyra értékeljem a Ház törvényalkotó munkáját, elsősorban az alaptörvény megalkotását. S még egypárat kiemelek: a határon túli magyar honfitársaink rehabilitálása, adók csökkentése, segély helyett munkát, munkahelyvédelem, banki károsultak megsegítése, az ország megújítása, a jogrendszer megújítása, amelyben az állami ellenőrzés rendszere, a közigazgatás, a bíróságok, az igazságszolgáltatás, a közoktatás, a közegészségügy, az önkormányzatok, a választójog, a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, a pénzügyi közvetítő rendszer újult meg, és még sorolhatnám, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim.

Nagyon fontos volt a munkánkban, amelyért magam is igyekeztem sokat dolgozni, hogy csökkenjen az államadósság, annak terhe, a hiteleink, stabil pénzügyi és gazdasági helyzet legyen, csökkenjen az infláció és a kamatláb. Nagyon fontos volt számunkra a rezsicsökkentés és a szociálpolitika. Szinte az élet minden viszonyrendszerében megújulást igényelt az ország, és hiszem, vallom azt, hogy e törvényalkotás kapcsán megújult Magyarország, amelynek a jövőjében nagyon bízom. Tehát munka volt bőven, rohant az idő, gyorsan eltelt a négy év. De rendet kellett tenni, az ország szereti a rendet, értékeket kellett helyreállítani, hitet, reményt, szeretetet és közjót kellett szolgálni. Magyarországot tényleg meg kellett újítani.

Amikor megválasztottak, e Házban édesanyám és édesapám itt volt. Jó apám szabómester, majd később közgazdász, édesanyám pedig varrónő, később konyhavezető, azzal álltak elém, amikor karon fogva megszólítottak: kisfiam, nagy lett a családod, tisztességesen kell gondoskodni róla és felelősséggel. Igen, én mindig szem előtt tartottam e tisztelt Ház falai között, hogy tisztességgel kell dolgozni és gondoskodni kell városomról, Szarvasról, megyémről, Békés megyéről és hazámról, Magyarországról.

Az ő érdekeiket, az ott élők érdekeit mindig szem előtt tartottam. Sokat köszönhetek Magyarország polgárainak. Természetesen meg is teszem e Ház falai közt, helyesebben az Országgyűlésben. Egyszer Kossuth Lajos 1848. július 10-én leborult a nemzet nagysága előtt. Én halovány utódja sem lehetek, lépéseit nem tudom követni e nagy államférfinak, de hálás vagyok és meghajolok az ország előtt, a hazám előtt. Szeretném megköszönni; köszönöm a Teremtőnek, hogy lehetőséget adott; polgáraitól bizalmat, szeretetet, tiszteletet, jó szándékot, drukkot, biztatást, sőt kritikát is kaptam. És hálás vagyok, mint ahogy Kossuth is tette, az országnak, a nemzetnek, hogy lehetőséget kaptunk ahhoz, hogy kormányozhassunk. Köszönöm Magyarországnak.

A feladat továbbra is fönnáll minden országgyűlési képviselőnek, hogy alázattal, szolgaként szolgálva, alaposan, szakértelemmel, elszántsággal, elkötelezettséggel, kitartással, figyelmességgel és sok munkával szolgálja az országot. Remélem, hogy nekem ebből sikerült valamit elérnem. Nagyanyám sok axiómát közölt annak idején velem; amikor azt mondtam neki, hogy mama, nem hiszem, hogy minden ember mindenhez érthet: nem baj, kisfiam, csak tudd, hogy mihez nem értesz, figyelj, kérdezz, tanulj, gondolkozz, kételkedj, dönts és cselekedj! Nem így tanítják a szervezéselméletben. Nagyanyám egy nemes parasztasszony volt. Azt is mondta nekem, hogy az az igazi ember, aki nemcsak a maga életét éli, hanem tud családjáért és másokért, egy nemzetért, egy hazáért élni. Megfogadtam mondandóját.

1956-ban nem volt mit ennünk, és karácsonyi ajándékra sem futotta. Apám ideadta a könyvtárát, mondta, fiam, ez az ajándékod. Lapozgattam benne, és találtam egy könyvet, a Fogadalmak könyvét. A fogadalmi táblákat nem mindig értettem, később megértettem, és kiválasztottam egyet. Életem alapgondolatává vált, és elköteleztem magam mellette. Így szól az idézet, Schiller fogadalmi táblája. “Mindig egészet akarj! S ha magam nem nősz meg egészre, légy valamely nagy egész műben a rész, a csavar.” Én ezt kaptam meg a Teremtőtől és Magyarország választópolgáraitól. Ezt a lehetőséget szeretném megköszönni. Hogy lehettem a rész, a csavar.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország hazám, nemzetem, hű fia igyekeztem lenni népének. Köszönöm, hogy dolgozhattam érted, szívvel-lélekkel és igyekezettel. Aki idejött e Házba, Békés megyéből, Szent István országából, a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence, a nemzet mértani közepéről, Szarvasról.

Köszönöm. Babák Mihály voltam. (Taps.)

Forrás: www.parlament.hu

Click to comment

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply

Kiemelt

Fényszarvas

Szarvas

Teltházas nézőtérrel mutatták meg a Mennyei oltalom című musicalt

Békésszentandrás

Fotó: Hegedűs Éva Fotó: Hegedűs Éva

Roma családi nap: Apró lépésekkel a szemléletváltás felé

Szarvas

Zima Dániel, háttérben Furár Róbert, valamint Böde Krisztián (zöldben) (Fotó: Babák Zoltán) Zima Dániel, háttérben Furár Róbert, valamint Böde Krisztián (zöldben) (Fotó: Babák Zoltán)

Megerősített gárdával léptek pályára futsalosaink

Sport

Hirdetés

Archívum

2014. február
h k s c p s v
« jan   Már »
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
2425262728  

Kategóriák

Friss

Connect