Márton-napi játszóház a múzeumban

20151107-IMG_7392

A Tessedik Sámuel Múzeum díszterme mindig megtelik, amikor valamelyik ünnephez kapcsolódóan tematikus napot szerveznek a múzeum munkatársai. Így történ ez egy hete, szombaton is, amikor sorba kellett állni az óriás libás társasjátékban való részvételért. Akik hasznosan akarták elütni a időt, számtalan kézműves elfoglaltsággal, vagy ügyességi játékkal tehették azt, pl. készíthettek lámpást, amire az idén egy új módszert vezettek be a múzeum kreatívjai.

– Egy új technikát találtunk ki. Egy transzparens papírt lehet ragasztgatni a bébiételes üvegekre, meg csipkékkel, és mindenfélékkel lehet díszíteni. A lúdgégetészta ami rendes csigatészta, de mi most lúdgége tésztának nevezzük, azt a kolléganőnk Gyulai Marika édesanyja sodorja, gyúrja. A gyerekek meg nagy előszeretettel dolgoznak vele, és szövőszékbordákon hurkapálcával készítik. És hogy a Márton-napi asztalra legyen szalvétatartónk, a terem túlsó végén lehet egy libás szalvétatartó készíteni. A kukoricamorzsolás nem csak morzsolásból áll, hanem a lemorzsolt kukoricával lehet jelképesen libát tömni – mondta Horváth Mariann, az egyik ötletgazda. – Az idén újdonság a libahajtó játékunk, ami egy tekerős játék, amivel versenyezni lehet, hogy kinek a libája ér gyorsabban célba.

Az óriás társasjátékot most kétféleképpen készítették el. Két kártyacsomagot készítettek. Az egyiken, – ezt Mariann retro libás játéknak nevezte,– a kicsiknek voltak feladatok. A másikon, ami a nagyobbaknak szólt, pedig a Márton-nap hagyományaival kapcsolatban feszegette a játékosok tájékozottságát. Ezen olyan kérdések voltak, hogy milyen időjóslás kapcsolódik hozzá, mikor született Szent Márton, hol született, mit jelképeznek a mécsesek.

Márton egyébként Szombathelyen (akkoriban, a római időkben Savaria) született. Ennek tiszteletére 2016-ot, születésének 1700. évfordulóját, Szent Márton-emlékévnek nyilvánította a magyar kormány.