A részletek az apró részletekben rejtőznek

Fotó Kispálné Fejes Erzsébet kiállításán

Szentesről hozta el Szarvasra festményeit Kispálné Fejes Erzsébet. Kiállításának megnyitója szombat délután volt a Tessedik Sámuel Múzeum emeleti kis kiállítótermében.

– Egy zűrzavaros világban élünk. Minden rohan körülöttünk, a rossz híreknek a zápora árnyékként vetül sokszor a gondolatainkra, a hétköznapjainkra, és olyan jó hogy ebből Kispálné Fejes Erzsébetnek az alkotásai úgy vesznek körül bennünket, hogy egyrészt jó ránézni, hogy a fény és a remény is átjön – mondta Gilicze Andrásné szentesi református lelkész a megnyitón.

Példaként a háta mögött levő, viharos időt ábrázoló festményt hozta fel, amiből már azt látja, hogy az elemek okozta feszültség oldódik, már elmúlóban van, és mögötte már ott van a remény, hogy szebb és jobb lesz.

– Minden tárlatnak és kiállításnak üzenete van. Színeket és hangulatokat hozott ide Kispálné Fejes Erzsébet. Egyik művésztársa azt mondta, hogy “a te képeid olyanok, hogy a 70 centis képet is mintha egy ecsettel festetted volna” – emlékezett vissza Gilicze Andrásné.

És tényleg. A falakon levő képek nagyon hasonlítanak, és mégis mind más. Mindenkinek megvan a maga kedvenc kompozíciója. Kispálné Fejes Erzsébetnek a kép egyharmadánál, egynegyedénél meghúzott horizont, a szemmagasságból történt ábrázolás mondhatni állandónak. És a színek változatos használata, ami ellensúlyozza a kompozíciók állandóságát. Még a téli táj is színes, véletlenül sem csúszott bele abba az általánosságba, hogy a tél monokróm. Mindezt végtelenül aprólékos realista alapossággal, a legkisebb faleveleket is a részletesen kidolgozva.

Ahogy azt a szentesi református lelkész mondta, a szemével lefényképezte és a lelkével rögzítette. Érzi a nap melegét, a tavasz illatát, de valami azonban hiányzik számára az itt kiállított képekből. A madarak hangja. Azt meg majd csak meghalljuk már hamarosan!

Kispálné Fejes Erzsébet kiállítása február 21-ig tekinthető meg.