Egy becsületbeli ügy

A Benke Cukrászdában

Hadat üzentek a cukrászdák az egyre nagyobb tért hódító albán fagylaltok ellen. Jó alkalom volt erre a magyar kézműves fagylalt napja, mikor az akcióhoz csatlakozó cukrászdák féláron vagy jelentős árkedvezménnyel árusították termékeiket. Szarvason – hivatalosan – három elárusító hely, az Ildikó Cukrászda, a Benke Cukrászda és a Pötyi Sütiház vett részt az egész napos megmozdulásban.

– Felháborítónak tartom, hogy egyáltalán összehasonlítják a két minőséget – kommentálja a két termék közötti, zongorázható különbséget Urbán Ildikó cukrászmester. Az albán, sok esetben magukat olasz fagyizónak minősítő elárusítóhelyek rengeteg adalékanyagot tesznek a fagylaltjukba, amit emberi fogyasztásra nem javasolt. Feltornyozzák őket a pultban, amit csak a felhasznált habosító és kókuszzsír tesz lehetővé, az élénk színüket pedig a festékanyagokból nyerik.

A magyar cukrászdák a minőséggel és a változatossággal próbálják felvenni velük a versenyt, az árral azonban nem tudják. Míg ugyanis ők átlagosan 170 Ft-os áron kínálnak egy kb. 4,5-5 dkg-os gombócot, addig ugyanezért az összegért az albán pultoknál 7-8 dkg-os adagokat mérnek.

A május 8-i csökkentett ár láthatóan a vásárlók kedvét is meghozta. A délutáni órákban már szűnni nem akaró sor kígyózott a bejárat előtt, amit a cukrászda csak megnövelt kapacitással tudott kiszolgálni.

– Szerintem kivételesen most minden ízt megkóstolok, 15 gombócot viszek haza. Amúgy be kell vallani, hogy elég drága lett a fagyi, nem mindenki engedheti meg magának – mondja egy középkorú férfi, aki két műanyag tégellyel felvértezve türelmesen várakozott a sorban.

A Benke Cukrászdában sem sokban különbözött az összkép. A teraszon valamennyi asztalnál ki lehetett volna tenni a foglalt táblát, s bent is folyamatosan munkával látták el a vendégek az alkalmazottakat.

– Régen a szakmát keményen tanulni kellett, és csak az készíthetett fagylaltot, akinek volt ezt igazoló végzettsége. Ma már mindenkinek lehet, hiszen bárki össze tudja keverni a vízzel a port – mondja keserű őszinteséggel Benke Zoltánné tulajdonos.

Ezért is fontos, hogy kihasználják ezeket az alkalmakat a minőségi fagylalt népszerűsítésére. Sajnos azt is látják, hogy a többség áldozatul esik az ár és a méret bűvkörének, és kevés azok aránya, akik szem előtt tartják a természetes alapanyagokat és a szakmai hozzáértést.

– A ’40-es évektől vagyunk jelen a településen. Sok mindent túléltünk már, ezt is túl fogjuk – mondja mindezek ellenére bizakodva, amit a cukrászda állandó vevőköre is alátámaszt.

A legkisebb királylány szerepébe ezúttal is a Pötyi Sütiház bújt, hiszen alig egy éve nyitották meg családias üzletüket. A remélt rohamra plusz székekkel és asztalokkal készültek, a pultban pedig egy fő helyett ketten álltak helyt egész nap.

– Kb. háromszor annyian voltak, mint egy átlagos napon. Nagyon jó reklámnak tartom, ma láttam olyan arcokat is, akik egyébként csak ritkábban térnek be hozzánk – összegzi a tapasztalatokat jóleső fáradtságtól kipirultan Krnák Tünde tulajdonos.

Néhány száz méterrel arrébb azonban az ellenfél sem hagyta szó nélkül a dolgot. S bár az akcióhoz nem csatlakozhattak, az árakat ők is jelentősen mérsékelték, bízva abban, hogy árérzékeny vevőkörük kitart mellettük.

A képzeletbeli meccs egyelőre úgy tűnik, döntetlen, annyi különbséggel, hogy itt a gólokat az üzletekbe betérő vásárlók mérik a másik félre. A végeredmény a messzi távolba vész, de az borítékolható, hogy hosszabbításra lesz szükség.