ban/ben

Amit az idő sem feledtet

Érdekes előadást hallhatott az a néhány érdeklődő, aki nem volt rest, és eljött Szenes János előadására, amit a budai várból történt német-magyar kitörés 65. évfordulójának alkalmából rendeztek a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében. Ahogy azt megszoktuk már az előadótól, alaposan felkészült a témából. A napra pontosan 65 éve lezajlott kitörés volt az utolsó epizódja a már 108 napja tartó ostromnak, amit a második Sztálingrádként is emlegetnek a hossza és az elesettek száma alapján, és aminek minden számszerű adatát megismerhettük. Megdöbbentő, hogy negyvenötezer katonából mindössze 700 jutott át az orosz vonalakon. Környékünknek az ostrom előkészületében volt szerepe, ugyanis ekkor ürítették ki és csináltak üdülőfalut először Szentandrásból, hogy Malinovszkij és csapatai megpihenhessenek, miközben sok egyéb mellett lenyúlják nagyanyám varógépének a taposóját. Ezt a Malinovszkijt 1947-ben Szarvas vezetői, Isten tudja, hogy milyen megfontolásból, de valószínűleg egyedüli magyar városként díszpolgárrá avatták – Kossuth mellé -, amit mind a mai napig nem felejtenek el megemlíteni a három oldalnál hosszabban erről a témáról értekező történetírók. Mindenesetre úgy tűnik, hogy gyakorlatilag mindent el kell felejteni, amit a az orosz felszabadítókról tanultunk a „товарищи конец!” előtt.

Tetszett a cikkünk?

Vélemény, hozzászólás?

Értük, nem ellenük!

Kopogtató cédulák leadása – LMP