Babák Z
Valamivel több mint 100 éve szőlőültetvények keretezték Szarvast, amiről a szőlő elnevezésű külterületek is árulkodnak, ám egy agresszív kórokozó elvitte az összeset, derült ki Urbancsokék tanyájának a megnyitóján, mikor a Simonyi szőlők, mint földrajzi név eredetére kereste a magyarázatot Szuhaj György. Sok szarvasi azt sem tudja, hogy hol vannak a Simonyi-szőlők, még többen sohasem jártak még itt. Ha a városból kifelé haladva Benka Gyula utca végén átmegyünk a síneken, akkor a fénysorompó után balra fordulva és pár száz métert haladva házak között, a Simonyi-szőlők főutcáján találjuk magunkat, ott, ahol a madár ugyan jár, de a Google térképén nyoma sincs.
Ennek közepetáján található az Urbancsok-tanya, amit tulajdonosai eredeti állapotába újítottak fel és rendeztek be, és ezt szerették volna bemutatni a közönségnek szombaton délidőben. A nap tűzött, de ez sem akadályozta meg a szarvasiakat, hogy kibringázzanak a megnyitóra. A Benka Gyula utcán és a szőlőket bekötő úton komplett kerékpáros karavánok haladtak, megnehezítve azok dolgát, akik esetleg autóval jöttek, így nem csoda, hogy Babák Mihály polgármester ismét később érkezett. Addig sem telt eseménytelenül a megnyitó, Szuhaj György tartotta szóval az érdeklődőket, ill. a benkás diákok néptáncokat adtak elő, majd Urbancsokné Pljesovszki Ildikó, a háziasszony, Domán Imre helytörténeti kutatásaiból a szőlőkre vonatkozó részeket olvasta fel. Polgármesterünk köszöntője után, amíg a háziasszony kalauzolta végig a vendégeket a tanyán, a gyerekek a fák vagy a gang árnyékában nagyapjuk, dédnagyapjuk játékait próbálhatták ki.
A vendégeket kemencében sült finomságokkal, túrós batyuval és szenzációs szilvás papuccsal várták Urbancsokék, akik szívesen várják az érdeklődőket, a hagyományok iránt érdeklődő diákcsoportokat tanyájukon, akiknek igény esetén kézműves foglalkozásokat, tésztasütögetést is rendeznek.
