G.E.
A színház művészei nem először jártak városunkban, Pintér Tibor igazgató, színészművész, rendező vezetésével, de minden alkalommal, nagy sikert arattak. Szerdán két előadásban Presser Gábor – Sztevanovity Dusán A padlás című, már klasszikusnak számító darabot adták elő.
A Cervinus Teátrum ifjúsági bérletének előadásaként indult, a „félig mese – félig musical”, de a nyugdíjas bérletben meghirdetett Szerelmem, Sárdy előadását feláldozták, és a nyugdíjasok számára is A padlást ajánlották a színház vezetői. (Remélem, Derzsi György előadását láthatjuk még.) A Sziget Színház előadásra akkora volt az érdeklődés, hogy este meg kellett ismételni, ami azért örömteli, mert mindkét előadás pótszékes volt.
A padlást 1988-ban mutatták be a Vígszínházban, ahol azóta is töretlen sikerrel játsszák, Presser Gábor zenéje, Sztevanovity Dusán szövege mellett a szövegkönyvet Horváth Péter írta. Az eltelt 28 év csak nemesített a darabon, ráadásul a Vígszínházon kívül az ország több színháza játszotta, játssza, sőt a musical túllépte az országhatárt is. Dalai önálló életre keltek: a Szilvás-gombóc, a Valahol, az Utána repülünk, és a fődal: a Fény év távolság többször hallható különböző előadóktól. Presser Gábor a darabbéli Rádiós alakját Kaszás Attilára írta. Szerda este a szerepet Pintér Tibor alakította, aki betegen lépett színpadra. A délutáni előadáson a Fény év távolságot nem tudta végig énekelni, prózában fejezte be a gyönyörű dalt. Este már jobb volt a helyzet, mert, ha nem is igazi „Pintér Tiboros” hangon, de végig tudta énekelni a fődalt is. Ettől függetlenül vagy ezzel együtt is nagyon jó előadást láthatott mindkét közönség, mert a színész hangja rekedten is nagyon szépen szólt.
A padlás Budapesten „kelet és nyugat között”, „ég és föld között” található és a Rádiós (Pintér Tibor) birodalma, kibernetikus – éppen munka nélkül –, aki egy érző robotot épített – Robinsont (Góti Olivér). Gyakori vendég Süni (Ilyés Jenifer), aki szerelmes Rádiósba, de a fiú ezt észre sem veszi. Az előadás kezdetekor négy szellem – Herceg (Berecz György), Kölyök (Békefi Viktória), Meglökő (Dancs János) és Lámpás (Mohácsi Márk) „startol” a padláson, mert itt van találkozójuk Révésszel (Bencze Sándor), aki tovább viszi őket az „örök szépek” bolygójára. A szellemeket csak a tiszta lelkű emberek láthatják, amilyen Mamóka (Lőrincz Andrea), de Rádiós és Süni is látja őket. T. Müller (Várfi Sándor) már nem látja a padlás vendégeit, mert lelke gonosz. A padlásra érkezik Barrabás B. Barrabás (Bencze Sándor), aki bombszakértő és éppen menekül a rendőrség elől. Bombáját a padláson rejti el. Feltűnik még a Detektív (Csizmadia Ákos), aki Barrabást üldözi.
Pintér Tibor nagyon jó csapatot gyűjtött maga köré, akik nagyon jó énekhanggal rendelkeznek, bár hangjuk jobban érvényesült volna, ha nem Pintér Tibor mellett szólal meg, de Ilyés Jenifer méltó hangtársa volt a vezető színésznek. Pintér Tibor még rekedten is olyan hangon énekelt, amit túlszárnyalni nem lehet. Nem kételkedem abban sem, hogy a színészek örömmel tartoznak Pintér Tibor sikeres színházához. Az előadásnak voltak mulatságos pillanatai, például a Detektívet játszó Csizmadia Ákos valami nem létező, de japán harcművész elemeit felvonultató mozdulatai ezen az estén erősebb volt, mint T. Müller figurája, akit Várfi Sándor szintén nagyon jól alakított. A kettős szerepet játszó Bencze Sándor is igazán emlékezetes alakítást nyújtott a bűnöző és a jólelkű szellem bőrébe bújva. A szellemeket alakítók közül Dancs János szöveg és ének nélküli játéka nagyon tetszett, így is szerethető volt az általa játszott figura. Az előadás végén repültek a szilvás gombócok a közönség közé, és ahogy Lámpástól halljuk: „Hóvihar augusztusban” a színpadon Holle anyó „dunyhái” kinyíltak, és hullott a hó a színpadra. A mesemusicalt Pintér Tibor rendezte, a látvány és díszlettervező Domján Gábor volt.
Pergő, nagyon jó előadást láthattunk, amit a szarvasi közönség szűnni nem akaró tapssal, ovációval köszönt meg. Ami Pintér Tibor egyik védjegye –, hogy az előadás után beszél a nézőkhöz – szerda este sem maradt el, vezetőként ajánlotta előadásait a szarvasi közönségnek.
