in ,

Érdekes: Szent Ágoston értekezései a predestinációról

Dr. Hamvas Endre Ádám
Dr. Hamvas Endre Ádám

Dr. Hamvas Endre Ádám, a Gál Ferenc Főiskola adjunktusa mutatta be Szent Ágoston három frissen fordított értekezését Kegyelem és predestinációtan címmel. A kötet három, ágostoni értelemben vett rövidebb értekezést tartalmaz, ami összesen mintegy 250 oldalra rúg.
A könyvbemutatóra a Tessedik Sámuel Múzeum kisterme megtelt érdeklődővel. Bíró Gyula és Seidl Ambrus plébános rövid bevezetője után dr. Hamvas Endre Ádám igyekezett mindenki számára érthetően körbejárni, hogy mi is az a predestináció és az isteni kegyelem kérdése.

A predestináció egy részben megoldhatatlan filozófiai probléma, árulta el az előadó kérdésünkre. Eszerint Isten cselekedeteinktől függetlenül eleve elrendeli, tehát függetlenül attól, hogy mi jót cselekszünk, még mielőtt megszülettünk, Isten eleve elrendelte, hogy ki az aki üdvözülni fog. Aki nem üdvözül, annak el kell kárhoznia. Vagy-vagy.

– Az ember bűnösen születik az eredendő vagy áteredő bűn miatt, így Isten ha mindenkit kárhozatra vetne, igaza lenne, de náhány embert kiválaszt és ők nem kárhoznak el – mondta dr. Hamvas Endre Ádám.

Gyakorlatilag minden mondat két magyarázó mondatot követelt, ezért az általa mintegy másfél év alatt eredeti forrásból, latinról fordított könyvet is gazdagon ellátta magyarázatokkal.

Áteredő bűn – Az első emberpár bűne után az emberi természet Ágoston szerint megromlott. Onnantól kezdve az ember alapvetően a bűnre hajlik. Ez fokozatosan alakul Ágostonnál, mert korábban optimistább és jobban hisz a szabad akaratban, de később azt mondja, hogy tulajdonképpen az ember, ha nem segíti Isten kegyelme, akkor önmagától mindig a bűnre hajlana.

Ágoston szerint a gondolatban való vétkezés is bűn. Azt mondja, hogy ha én már a bűnre gondolok, akkor jóváhagytam a bűnt akkor is, ha nem teszem meg.

Ágoston 430. augusztus 28-án halt meg, de mindig aktuális, mindig újraolvassák. A reformátorok is mindig újra és újra elolvasták, de a katolikus egyháznak is a szentje, bár a predestinációtant a katolikus egyház ennyire szigorúan nem fogadná el, de Ágostont mégis az egyik legnagyobb nyugati egyháztanítónak, egyházatyának tartják.

– Ez egy folyamatos filozófiai vita. Ahogy olvasták Ágostont az ő korában, mindig megvédte a saját álláspontját, a halála után is olvasták és vitatkoztak vele, Kálvin is olvasta, a katolikusok ezzel vitatkoznak. Ezért fontos, hogy az eredeti szöveget tudjuk olvasni – mondta a kötet fordítója, aki ezért eredeti forrásból elsőként tette át Ágoston eme három értekezését magyar nyelvre.

– Ágoston latin nyelven írta értekezéseit. Kiváló író volt, aki szerette a hosszú, nehéz mondatokat, amikbe hosszú, nehéz gondolatokat zsúfolt bele. Igazából már az is nagy feladat, hogy megértsük, mit akar mondani. A filozófiai szövegeknél mindig nehéz, hogy a fogalmakat pontosan kell lefordítani, mert a szövegnek nagyon más lehet az értelme – mesélt a fordítás nehézségeiről dr. Hamvas Endre Ádám, de itt még nincs vége. Hagyományok is terhelik a pontos fordítás. A predestinációt sem lehet másnak fordítani, mint eleve elrendelésnek kell fordítani, különben nehezen lesz érthető a szöveg. Először meg kell érteni nyelvtanilag a szöveget, és utána még figyelmi ezekre a finomságokra. Ráadásul Ágoston olyan író volt, aki mindig szabatosan fejezte ki magát.

What do you think?

Vélemény, hozzászólás?

Gaál Roland

Gyermekvédelem: Legtöbbször pénz az oka a családi problémáknak

Pintér Tibor és a Sziget Színház „zajos” sikere Szarvason