in ,

Egészségnap: Útmutató az életmódváltozáshoz

Ha megkérünk valakit, hogy sorolja fel, mi áll életében az értékrend csúcsán, az egészség biztosan dobogós helyre kerülne. Ennek ellenére sajnos az is nagy pontossággal megjósolható, hogy az embereknek kevesebb, mint a fele mozog vagy táplálkozik az egészséges életmód jegyében, sőt a többség nem is tud vagy akar változtatni rossz szokásain. Ezen az elszomorító számarányon szeretne változtatni a Szarvasi Életmód Egyesület, amely évek óta preventív rendezvényekkel hívja fel a figyelmet a karnyújtásnyira lévő lehetőségekre.

– Azt tapasztaljuk, hogy a 40 éves kor vízválasztó időszak. Talán ekkor gondoljuk először igazán végig, hogyha 75 év az átlagéletkor, akkor talán egy kicsit jobban oda kellene figyelni magunkra. Fiatalon azt hisszük, hogy következmények nélkül bármit megtehetünk, de idővel rájövünk, hogy vigyáznunk kell arra a kincsre, amit úgy hívnak: egészség – összegzi saját tapasztalatait Nyemcsokné Skorka Márta, az egyesület vezetője.

A március 12-én rendezett negyedik egészségnapon több területről kaphatott ízelítőt a közönség. A Cervinus Teátrum nagytermében az elméleti tudásukat bővíthették, a Schüssler-sók, a hipnózis és a gyógynövények tárgyköréből.

– A hipnózis nem egy létidegen, különleges vagy misztikus állapot – magyarázza Kowalski Bogdán színpadra lépés előtt néhány perccel szakterületének eredőjét. Egy átlagember, aki soha életében nem találkozott még hipnotizőrrel, a tudósok jelenlegi álláspontja alapján napi 5-6-szor kerül ebbe a módosult tudatállapotba. De mivel nem ismerik ennek az állapotnak a lehetőségeit, ezért nem is tudják kihasználni. Pedig segíthetne a tanulásban, a kapcsolatokban, az identitás kifejlődésében, sőt, lelki eredetű problémák kezelésében 80%-os hatékonysággal alkalmazható.

Hangsúlyozta, diagnózist azonban kizárólag orvos állíthat fel, így az is az ő kompetenciája, javasolja-e a hipnotizőr szakember bevonását.

Az előcsarnokban és az emeleti részen egészségmegőrzéssel kapcsolatos termékek kerültek bemutatásra, a szépségápolástól, a biokultúrán és ásványgyógyászaton át egészen az jóslás világáig. Az egyik sarokban kóstolóként zöldségkrémmel megkent és pirított kendermaggal megszórt kenyérfalatkák sorakoztak. A nagy kiszerelésben is kapható magvakat Apáti-Tóth Tünde maga készíti, egy rendkívül idő-és munkaigényes folyamat során.

– Én szklerózis multiplexszel küzdök 17 éve, ezért magamnak kezdtem el termeszteni. Aztán utána olvastam, és rájöttem, hogy külföldön már nagyon nagy szakirodalma van, és elismerik a gyógyhatását is. Magyarországon tudtommal csak én termelem, mert nagyon munkaigényes, sajnos a magkinyerést és a tisztítást nem lehet gépesíteni. A piacon leginkább csak kínait lehet kapni. Ennek az az előnye, hogy hazai földben terem, és meggyőződésem szerint jobban hat – állítja, azonnal egy kis kóstolót nyújtva felém, ami kétség kívül ízletesnek bizonyult.

A rendezvény idén először rajzversennyel bővült, amin keresztül a legfiatalabbakat célozták meg. Az „egészséges életmód” témakörben 95 pályamű érkezett, amelyek közül a legjobb kilencet díjazták, valamint több különdíjat is kiosztottak.

Az  i-re a bükkszentkereszti füvesember, azaz Gyuri bácsi tette fel a pontot, akit gyakori látogatásai miatt sokan már tiszteletbeli szarvasiként üdvözöltek.

Vélemény, hozzászólás?

A magyarságért szólt a dal a történelmi Magyarország közepén

Komlósi Ildikó

Kossuth-díjjal ismerték el Komlósi Ildikó művészetét