G.E.
Vasárnap délután hosszú kihagyás után ismét felolvasóest volt a Romkocsmában. Ezúttal Spiró György Elsötétítés című drámáját hallhatta, láthatta a közönség.
Spiró drámája a harmadik zsidótörvény (1941. július) megjelenése előtti éjszaka játszódik. (A törvény augusztus 8-án lépett hatályba.) A katolikus születésű nő (Dósa Zsuzsa) zsidó férjével (Timkó János), aki az esküvő előtt megkeresztelkedett szerelemben, jómódban élnek négyéves kislányukkal. A várható törvény a gyermeküket azonban zsidónak bélyegzi. Ezt megelőzendő, a férj azzal állít haza, hogy váljanak el, neje menjen férjhez, a leendő férj fogadja örökbe a kislányukat és vándoroljanak ki. Már mindent elrendezett. A nő eleinte próbál érvelni, de férje hajthatatlan, mire a feleség megmakacsolja magát és már maga akarja a válást és az új házasságot, egy link alakkal, a Baráttal (Varga Viktor), aki kapható volt a házasságra, természetesen a pénzért. A dráma dialógusai ennél jóval többről szóltak. A színművészek arcjátéka, testbeszéde hitette el a nézőkkel, hogy bár olvasták a szöveget, játékuk teljes értékű.
A darab vége némi feloldozást hoz, mert a férj a háború után visszatér a lakásba és fényképeket keres, ahol az Apával (Nádházy Péter) és a Fiúval (Polák Ferenc) találkozik, a beszélgetésből kiderül, a Férfi levelet kapott a Baráttól, aki megírta, hogy üzemük van, de a lánya betegeskedik.
Mai ésszel pontosan tudjuk mit jelentett az említett törvény – de azt, hogy abban pillanatban mi hogyan viselkednénk, egészen biztosan nem.
Jó dráma, döbbenetes történet, igényes, kitűnő színészi alakítások, jó rendezés (Varaga Viktor). Kell ennél több? Olvassák el, érdemes!
Fotó: Babák Zoltán
