Hegedűs Éva
Az utóbbi évek sikernövényének tartják a tritikálét. A rozs és a búza hibridjének számos olyan felhasználási módja jelent meg, ami túlmutat a szemtermés felhasználásán. A növény nem csak gabonaként, hanem zöldtakarmányként is egyre nagyobb teret hódít, illetve a humán célú felhasználásban is nagy előrelépések történtek. Ezekkel a kedvező tendenciákkal foglalkozott május 24-én a IV. Országos Tritikálé Nap, ahol a malomipartól kezdve a növénynemesítőkön és a felhasználókon keresztül egészen a kutatásokat végző intézményekig az érintettek teljes vertikuma képviseltette magát.
– Az utóbbi évek kísérletei, amelyben az egyetem részéről mi is részt vettünk, afelé mutatnak, hogy kevés víz felhasználással egy nagyon nagy zöldtömeget adó, szilázsként alkalmas növényt lehet termeszteni. Ez több szempontból is kérdéseket vet fel. Ilyen a klímaváltozás, a fogyó vízkészletek vagy az aszályérzékeny növények kiiktatása. A tritikálé óriási lehetőséget nyit a gyakorlat számára – világított rá a kiaknázatlan lehetőségekre dr. Futó Zoltán, a Szent István Egyetem Agrár-és Gazdaságtudományi Karának dékánja.
Leegyszerűsítve úgy fogalmazott, a tritikálé zöldtömegének a mennyisége versenyképes a silókukoricájéval. Emellett a korai kaszálás arra is lehetőséget ad, hogy a terület a főszezonra újra hasznosítható legyen. Úgy véli, a növény termesztése különösen előnyös aszályos, illetve vízhiányos területeken, mivel a takarmánybázis előállításának kockázata lényegesen lecsökken.
A tanácskozás középpontjában már második éve a zöldhasznosítás állt. Állandó meghívott vendégként a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. is képviseltette magát, melynek fő profilja a növénynemesítés és a vetőmagtermesztés. Dr. Bóna Lajos igazgató elmondta, az elmúlt 20-25 évben kezdték felfedezni a tritikáléban rejlő lehetőségeket. A cég ezek közül négy olyan fajtával foglalkozik, amelyek országszerte elterjedtek, köztük a piacvezető GK Szemessel. A nevezett fajtákat már a Kárpát-medencében is mindősítették, és kiváló eredményeket értek el.
– A gabonafélék közül ez áll leginkább ellen az aszálynak és a kemény fagyoknak, valamint a megváltozott időjárási körülményeknek. Ezen kívül a különböző talajtípusokon is jól helyt tud állni. Jól tűri a szélsőséges körülményeket, és míg párás időben a különböző gabonanövényeket kétszer kell permetezni, a tritikálét legfeljebb egyszer – mutatott rá a hibrid széleskörű előnyeire.
Úgy látja, azok a gazdák, akik már kipróbálták, túlnyomórészt ki is tartottak mellette. Sajnos még mindig magas azoknak az aránya, akik eddig nem mertek kísérletezni vele. Mindezek ellenére a fent említett pozitív tulajdonságok miatt nagy jövőt jósol a tritikálénak, különösen az állattartók körében.
A szarvasi cégek részéről a tavaly 30. születésnapját ünneplő Mezőmag Kft. volt jelen. Gazsó János ügyvezető igazgató elmondta, 1998 óta foglalkoznak tritikákéval, amelynek a vetésterülete időközben jelentősen megnőtt. Akkoriban ugyanis 30-40 hektáron állítottak elő vetőmagot. Ez mára 180-200 hektárra növekedett, ami a teljes kalászos terület közel 20%-át teszi ki. A jelentős potenciál ellenére úgy látja, a tritikálé hosszú távon sem fogja tudni felvenni a versenyt a búzával, aminek Magyarországon komoly kulturális hagyományai vannak.
A vendégeket a szakmai tanácskozáson ételkóstoló fogadta. Tritikáléból készült kenyeret, sós és édes finomságokat sorakoztattak fel az asztalon, amelyeket eleinte bátortalanul, majd elismerő pillantásokkal kísérve kóstoltak meg a várakozók. A konferencia második felében fajtabemutatóra került sor, a szarvasi Mezőmag Kft. telephelyén.
