in , , , ,

Szeptemberben Molnár Ferenc Ibolyája a Cervinusban

Korcsmáros György
Korcsmáros György

Szeptember végi bemutatóval várja a színházat szerető nézőket a Cervinus Teátrum. Ezúttal Molnár Ferenc Az ibolya című vígjátékát láthatjuk, melyet ez év januárjában, a Romkocsmában felolvasószínházként megismerhettünk, már akkor nagy sikerrel.

A sajtónyilvános olvasópróbára július 2-án a Cervinus Kamaratermében került sor. A próbák azonban ezúttal Budapesten napjainkban már elkezdődtek. A rendező és az egyik főszereplő Korcsmáros György Jászai Mari-díjas Érdemes Művész, aki színész, rendező, 15 évig színházigazgató és számos zenés színdarab szövegkönyvének írója, vagyis igazi polihisztor a színház világában.

A vígjáték szereposztása: Igazgató: Korcsmáros György, Zeneszerző: Timkó János, Ilonka: Szemerédi Bernadett, Márkus kisasszony: Tatár Bianka, Rakolnoki kisasszony: Harcsa Boglárka, Thúz kisasszony: Rigler Renáta, Széll kisasszony: Dósa Zsuzsa, Szolga: Széplaky Géza. A jelmez- és díszlettervező ezúttal is Nagy Szilvia.

A szarvasi olvasópróbán elsőként a rendező, Korcsmáros György válaszolt kérdéseimre.

– Nagyon sok Molnár Ferenc darabban játszott, és még többet rendezett pályája során. Az ibolyát is rendezte és az Igazgató szerepét is játszotta már. Miért szereti Molnár Ferencet?

– Mert Molnár Ferenc ért az emberekhez, ért a színpadhoz. Egy színész számára nincsen nagyobb élvezet, mint hogy olyan mondatokat mondjon, amit egyrészt magáévá tud tenni, ugyanakkor talán sikere is lehet, másrészt olyan módon teremtünk a színpadon kapcsolatokat – a szereplők egymás között – ami nagyon ritka. Azt lehetne mondani, ha több tűz van Molnár Ferencben, Shakespeare magasságokba emelkedik. De nem is biztos, hogy kell Shakespeare magasságig emelkedni, ha valaki ért hozzá, amit csinál. Nála a Liliom az a darab, ahol halál is előfordul, de ezek kicsi halálok…, vagy például A hattyúban egy hercegkisasszony beleszeret egy egyszerű  polgárba, egy tanárba, de a trónörököshöz kell férjhez mennie, ez olyan konfliktus, ami rengeteg poénnal és mulatságos jelenet közepette zajlik le, miközben ez dráma. Persze a nézők a dráma szót távol akarják tartani maguktól. Ezekben a virtuózul megírt történetek hátterében zajló dráma, sokkal több, miközben az ujja köré csavarja a nézőt az író. Ez a legfontosabb, ezért szeretem. Ezért rendeztem többször Molnár Ferencet. – Az olimpiát, A hattyút, A játék a kastélyban-t, a Liliomot, A doktor urat és Az ibolyát, némelyiket kétszer is.

– Melyik a kedvence?

– Módomban állt eljátszani az Egy, kettő három egyfelvonásos darabjának főszerepét Norrison urat, amely számomra, mint színésznek bravúros lehetőség volt. De bármelyiket rendeztem, mindegyikbe beleszerettem. Minden színész így van ezzel, aki Molnár darabban játszik. Lehet érezni, hogy az olvasópróbán „ráülnek egy felhőre” és boldogok. Egyébként sem szeretem azt a próbafolyamatot, amit „vérrel, verítékkel” próbálnak. Várkonyi Zoltán növendéke voltam, a Vígszínházban együtt játszhattam Ruttkay Évával, Darvas Ivánnal, Páger Antallal, Sulyok Máriával, de sok legendás színművésszel, akik értették és szerették Molnárt.

– Hiszem, hogy egy előadás a rendező és a színészek lelkének összefonódásával, kisugárzásának elegyéből jön léte.

– Pontosan! Tanúja voltam a Vígszínházban hogyan kell Molnár Ferencet játszani, A Testőrben Ruttkay, Darvas, Páger, Sulyok örökérvényű előadást hozott létre, a mai napig élvezhető lenne, bennem él. Mestermű volt, kár, hogy nem őrzi felvétel, mert tanulni lehetne belőle. Molnár nyelvezete is egy csoda. És tényleg igaz, hogy a színész, a rendező – de hozzáteszem – és az író elegyéből jön létre egy előadás, ebből a kapcsolatrendszerből születik meg.

– Említette szarvasi kötődéseit a sajtótájékoztatón, hogy Dósa Zsuzsa, Varga Viktor és Timkó János is Győrben volt színész az igazgatása alatt…

Zsuzsa 15 éve, Viktor 7 éve volt ott, amikor engem leváltottak a színház éléről. Amikor itt lettek vezetők, meghívtak a Temetés című felolvasóest rendezésére, és attól kezdve hébe-hóba voltam itt, hiszen játsszák azokat a darabjaimat, amiket írtam, de más előadást is megnéztem. Szeretem Szarvast, mint várost, és azt is, amit Zsuzsáék itt csinálnak, mert feltörekvő, jó színház!

Köszönöm a beszélgetést, jókedvű, szeretetteljes próbafolyamatot kívánok!

Galambos Edit

Tetszett a cikkünk?

Országos főtáblán a Szarvasi FC

Földesi Zoltán

Földesi szerint politikailag izgalmas ősz elé nézünk