in ,

Pálinkával és süteménnyel búcsúztatták az őszt a kertbarátok

Fotó: Hegedűs Éva0
Fotó: Hegedűs Éva

Versenyből receptcserévé, minősítésből mustrává szelídült a szarvasi kertbarátok év végi rendezvénye. November 14-én hagyományosan a sütemények és a pálinkák álltak a középpontban, amelyekről az előző évekkel ellentétben a zsűri helyett a civil szervezet tagjai mondtak véleményt.

Mótyán Tibor elnök köszöntőjében beszámolt az előző hetek történéseiről. Mint elhangzott, múlt héten a Szarvasi Arborétumban jártak, ahol dr. Hanycz Katalin igazgatónő kalauzolta őket a kertben. Örömmel mutatta be új tagukat, Hipszki Jánost, aki a kertészkedés mellett méhészkedéssel is foglalkozik. Az újdonsült kertbarát elmondta, már 20 éve szeretett volna csatlakozni a közösséghez, de sajnos munkája mellett nem jutott elég ideje. Eredeti szakmáját tekintve dísznövénykertész, ennek ellenére úgy érzi, sokat tanulhat még a közösségtől.

– Nem csak az elődeink életéhez tartozott hozzá szorosan a pálinkafőzés és a süteménysütés, hanem ezeket a szokásokat ma is őrizzük. Az asszonyok idén is rengetegféle finomságot hoztak, és természetesen pálinkából sincs hiány – mondta elégedetten a 60 éves szervezet vezetője.

A másik teremben közben egyre több édesség került az asztalra. Akadnak, akik évről évre új receptet osztanak meg a többiekkel, míg néhányan közkívánatra ugyanazt a sütemény készítik el. Az utóbbiak közé tartozott Gombkötő Sándorné Jutka néni is, aki hagyományos túrós lepénnyel örvendeztette meg a vendégeket.

– Még nagymamámtól tanultam ezt a receptet. Bárhova viszek belőle, mindenütt nagyon kedvelik, és gyorsan elfogy. Ez a leggyorsabb süteményem, nagyon sokszor készítettem már. Időközben kicsit javítottam rajta, tökéletesítettem. Sokan kérték már el tőlem a receptet, de többen panaszkodtak, hogy nekik nem úgy sikerült, mint nekem. A magyarázat legtöbbször a tojások méretbeli különbségében vagy a sütő fajtájában rejlik. A nagymamám régen kemencében sütötte, én gázsütőben, 200 fokon – osztotta meg a recept fortélyait a gyakorlott háziasszony.

A folytatásban gyors egymásutánban a hozzávalókat sorolta. Mint mondta, a tésztához 35 dkg liszt, 1 tojássárgája, fél csomag élesztő, 1 kanál tejföl, ugyanennyi zsír és 2 dl tej szükséges, amiből nokedli keménységű tésztát kell készíteni. Aprócska trükk, hogyha jól kidolgozzuk, és megvárjuk, míg megkel, megspórolhatjuk a nyújtást, és a tálból egyenesen a kizsírozott tepsibe boríthatjuk a tésztát.

A tölteléket egy kiló túróból, 10 dkg vajból, 3 kanál tejfölből, 20 dkg cukorból, két vaníliáscukorból és négy tojássárgájából készíti. A fehérjékből két vaníliáscukorral és 20 dkg cukorral habot ver, amit hozzáad az elkészült töltelékhez. Az állagon búzadara helyett egy félmarék liszttel javít.

Rafaj János az előző évekkel ellentétben most az asztal másik oldalán, a vendégek között foglalt helyet. Elárulta, az otthoni pálinkafőzés engedélyeztetése óta ő is minden évben elkészíti házi nedűjét, főként klasszikus gyümölcsökből válogatva.

– A barátaim mindig elismerően nyilatkoznak a pálinkáimról, aminek nagyon örülök. Úgy vélem, hogy inni csak finom pálinkát szabad, hiszen nem azért fogyasztjuk a pálinkát, hogy az alkohol kiváltsa a hatását, hanem hogy élvezetes, finom íze legyen. Mindenképpen élményszámba megy – vélekedett a falugazdász, aki az eseményre kajszibarackpálinkáját hozta el kóstoltatni.

Azt is látja, hogy a legtöbben elfogultak saját pálinkájukkal szemben, amit valahol meg tud érteni. Ezzel együtt örömmel tapasztalja, hogy a pálinkafőzés reneszánszát éli, és vidéken sokan büszkélkedhetnek a saját maguk által vagy bérfőzésben készült italukkal.

A délutánt a kertbarátok dr. Demeter László szakmai előadásával tették teljessé, aki a régi szarvasi kertészekről mesélt az egybegyűlteknek.

Mi a helyzet a nyelvoktatással?

Fotó: Valló Zoltán0

Bóbita huszonnegyedik alkalommal