Connect with us

Történelem

Hogyan lett betyár Petrás János, avagy a legendás szarvasi betyárjegyzék

Sokan nem tudják, hogy Rózsa Sándor gyakran megfordult vidékünkön, és kiterjedt baráti társasága is volt a térségben. Ez a betyárhálózat az Öcsöd-Szentandrás-Szarvas-Orosháza tengely mentén létezett, mivel az idő tájt mindössze ez a négy település létezett Békés és Csongrád megye valamint a Jászkun Kerület határán. A régi öregek még rengeteg izgalmas történetet tudtak a „betyárkirály” itteni ténykedéséről, mára viszont csak egy hasonnevű izgalmas feketesör árulkodik erről. 1848. március 15. időszaka nem csak a forradalom kitöréséről híres: a Békés megyei pandúrok éppen ez idő tájt mértek hatalmas csapást a helyi betyárvilágra. Gyakorlatilag pár nap leforgása alatt elfogták a szarvasi Petrás Jánost és az orosházi Keresztes Jancsit, rács mögé került a szentandrási Vas Gazsi és Bodnár András, a gazdag örökösnőt, Szakáll Jakabnőt kirabló Sinka Ignác, rács alá kerültek a kiterjedt orosházi Nemes Zalay família tagjai: idősebb és ifjabb Zalay Mihály, valamint István, Szilágyi Lukács, a híres öcsödi „zöldmezőjegyző” (hamispasszus író), és mesébe illő rajtaütés során a gyulai pandúrok elfogták a még alig 22 esztendős, de annál tekintélyesebb bűnügyi múlttal rendelkező Budás Gyurkát, az illyei Balogh Tógyer alvezérét is. Az ugyancsak gyulai Jovucó Iliára az apja tanyáját gyújtották rá, hogy kiugrassák a fedezékéből. Baloghot (vagy ahogyan a méhkeréki románok nevezik: Balogu) a békési Varga Pistával a Sarkad melletti legendás Gugyori csárdánál fogták el véres tűzharc során az osztrákok.

Korunk történetének legkiválóbb tolmácsolója a kitűnő orosházi szolgabíró, Jugovics József volt, aki kiváltképen találóan tudta leírni a történteket. Tudásomat leginkább az ő korabeli jelentéseiből merítettem.

Petrás János sosem betyárnak készült. Feleségével, Melis Annával szép családot neveltek, szép kisbirtok és gazdaság tulajdonosa volt Szarvason, jól nevelt tehenek, szép lovak voltak a tulajdonában. Igen ám, de 1846 őszén egy lakodalomban egy butéliával agyoncsapott egy felvidéki származású tót atyafit. Mint gyilkost, feltették a szekérre, és a szarvasi elöljáróság átszekerezett vele Gyulára a várbörtönbe. Útközben viszont félrenéztek, Petrás megugrott, a bírót és a város hadnagyát pedig leültették rabszöktetés vádjával. Nem sok időbe telt, hogy Keresztes Jancsival, a szénási csikóssal összeállva Rózsa Sándor legjbb barátja legyen. A szarvasi városi jegyzőkönyv tartalmazza az üldözéséhez bevásárolt lőpor és golyók árát is. 1947-ben idős gyomaiak sokat meséltek Ligeti Lajos budapesti egyetemi hallgatónak – aki később Bese Lajos néven lett nemzetközi hírű mongolista – Petrásról.

A szarvasi evangélikus egyház halotti anyakönyve szerint 1846. november 8-án meghalt, és két napra rá az evangélikus ó-temetőben elhantolt Bíran János 46 esztendős helybéli csizmadia mester „Petrás nevű gyilkos gonoszságának martaléka” volt! A gyulai börtön 1848. augusztus 28-i kimutatása szerint Petrás János 38 éves, szarvasi, evangélikus vallású rab, „bekísértetése alkalmával a’ kísérő városi hadnagy gondviselése alól megszökött November 17. 1846.”; és „lakodalom alkalmával egy embert palaczkal főbe ütött, melynek következtében az meghalt!” 1848. március 15-én kiadott körözvénye szerint Békés megye első számú lovasbetyárja imígyen nézett ki:

„Magos, szép szál ember, egyenes termetű, fekete, villogó szemű, gesztenyeszín, nyírott hajú, kerek, sima képű, piros arczú (!), pörge bajuszú, rendes orrú; öltözete bizonytalan, mert változtatni szokta. Beszél magyarul és tótul.”

A korabeli iratok azért is érdekesek, mert számos ragadványnevezet megőriztek a szarvasi betyárokról. Rózsa és Petrás köreihez tartozott például Kovács András és Mihály, Zahorecz János, Kurlik Mihály Hecsela vagy Hacsela, aki kanász, Zahorecz György Hoptanyec, aki csikós volt, valamint Rózsa Sándor kebelbéli jóbarátja, Boros Mihály szarvasi főbíró juhásza, Filó Mihály Kapszela is… Kapszela ékes szlovák nyelven annyit tesz, mint „pásztortarisznya2, és 1947-ben még meg volt a tőle örökölt s Rózsa Sándortól származó béklyó is Kondoroson egy idős kovácsmester házánál!

Legendás szarvasi betyár volt Keller János, közkedvelt nevén Kellel Hanczi, aki 1848 decemberében Keresztes Jancsival adtak be kérelmet a megyéhez, hogy engedjék ki őket Rózsa Sándor mellé harcolni. Ígérik, hogy száz lovast állítanak ki lóval, fegyverrel, mindenféle „cakkompakkos”-tól és a győzelem után vidáman visszatérnek a sittre és leülik a még hátra levő büntetésüket…

Jómagam ugyan nem sokat tudok szlovákul, de Gulyás Zsuzsa, a Szlovák Intézet kiváló munkatársa mindig örömmel segít nekem, így tőle tudom a fentemlített ragadványnevek jelentését is.
A szabadságharc bukása után különösen elszaporodtak vidékünkön a betyárok. Csehzsandárok, fürkészők, osztrák sorezredek hajkurászták őket széltében a pusztában. Csikósoknak, gulyásoknak hatóságilag betiltották a nyereghasználatot, büntették a Rózsa Sándor-féle „spencer” (kurtadolmány, ami nekem is van) használatát. Kemény büntetés járt annak is, akinél megtalálták Arany János legendás versét a betyárkirályról és az ő legendás karikásáról… 1853 elején a földdel tették egyelővé a dél-alföldi pusztai csárdák felét, rendszeresen összeírták a csárdák személyzetét, és egyre gyakoribbakká váltak az ún. „betyárösszeírások”. Ezek a településen és annak határában élő gyanús személyek adatait tartalmazták. A szarvasi betyárjegyzék is egy ilyen ritka érdekesség: olyan neveket tartalmaz, mint Kovács András, (Kurlik) Hecsela Mihály, Keller János…, mind legendás szarvasi lovasbetyárok. Nem minden szót sikerült kisilabizálnom, de talán idősebb szarvasiaknak menni fog! Előre is köszönjük a segítséget.

A Szarvason lakó gyanús személyek névjegyzéke
Szarvas, 1858. augusztus 1.
(Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, Szarvas mezőváros iratai, Közig ir. V. 202. b. 4. (1858–1861.)

Jegyzéke
Szarvas Városában és határában létező gyanús egyéneknek

Folyó szám / Házszám / Egyén neve
1 / 665 / Borjak György
2 / 1162 /Tóth Mihály
3 / 303/ Ábrahám András mokrán
4 / 337 / Pekarik János
5 / 334 / Kepka János
6 /360 / Mrsán János
7 / 380 / Hecsela Mihály
8 / 432 / Bogyis György
9 / 1160 /Frustyák János
10 / 1312 / Sovány János
11 / 1312 / Szebegyinszki Pál
12 / 1132 / Szappanos Pál
13 / csavargó / Csorba Pál Dobranka
14 /város bágány (?) Behan Pál
15 /város ban (?) Kovács János sápka
16 / 918 / Kovács András
17 / 1113 / Keller János
18 / 1029 / Keller Jósef
19 / 1179 / Polovicza János
20 / 384 /Paraj György
21 / 514 / Paraj János
22 / 2050 / Bracsok István Érparti szöllő
23 / Dudás István Öreg szöllő
24 / Szmotana Pál Érparti szöllő
25 /672 / Szabov Mihály mranka
26 / 1928 (672) / Szabov András mranka
27 / Tömösvári Pál

csavargók, bizonyos tartózkodási helyük nincsen
28 / Elenék István
29 / Szuczánszki János

Kelt Szarvason, Augusztus 1sején 1858.

Névjegyzéke Szarvas Városában és határában létező gyanús egyéneknek

Népszerű

A gyerekek, akiknek hód volt a nagypapájuk

Zöld zóna

Sükösd Attila, Tóth Dominik és Szijjártó Mandel Sükösd Attila, Tóth Dominik és Szijjártó Mandel

Birkózófinish az országos bajnokságokon

Sport

Varga Viktor a Sógornők olvasópróbáján nyilatkozik a Körös TV riporterének, Szigeti Annának (Fotó: Babák Zoltán) Varga Viktor a Sógornők olvasópróbáján nyilatkozik a Körös TV riporterének, Szigeti Annának (Fotó: Babák Zoltán)

Varga Viktor és a Sógornők

Színház

Fotó: Babák Zoltán Fotó: Babák Zoltán

Könyvben dolgozták fel az Anna-liget történelmét

Zöld zóna

A rovatot támogatja:

Archívum

2020. április
h k s c p s v
« Már   máj »
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Kategóriák

Friss

Hirdetés

Connect