in , ,

Ránk vár, hogy kiderítsük, létezik-e Tessedik kincse

Fotó: Babák Zoltán0
Fotó: Babák Zoltán

Roszik Zoltán ezúttal nem a Tessedik Sámuel Múzeum igazgatójaként, hanem a Tessedik kincse pályázat Szarvasi Viribus Unitis Alapítvány titkáraként köszöntötte a sajtó munkatársait a Ruzicskay Alkotóház előtt, ahol egy városi kalandjáték, a Tessedik kincse bemutatója volt.

Az ötletgazda Fürj Erik elmondta, célja, hogy megmutassák Tessedik Kincsét, ami a városban található különböző részletekből áll össze. Az előzményekről elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt egy családi balatoni nyaralás felhős napján nem tudtak elmenni fürdőzni, és kerestek valamit, amivel el tudják tölteni az időt három és ötéves gyermekeikkel. Akkor bukkantak egy egyszerűbb városi játékra, ami a város látványosságaira, épületeire, emléktábláira épített, de a kreatív elemek számára hiányoztak belőle.

Mindezek ellenére mégis végigsétálták a várost. A végén a feleségével azt beszélték, hogy jó lenne egy ilyet csinálni Szarvason.

Az ötlet az akkori balatonföldvári játéknak a füzetébe csomagolva pihent vagy öt évet a fiókban, amikor az  egy pakolás során ismét előkerült. Az ötlet életre kelt, hamar akadt neve is: Tessedik kincse.

Erik leült Roszik Zolival, aki történetesen történész, és a város históriájával kapcsolatban képben van. De két férfi ehhez kevés volt, jelentette ki, így megkeresték Hegedűs Évát, aki hat vagy nyolc szabadulószobát már megalkotott.

Elkezdődött egy másfél éves, olykor éjszakába nyúló tervezési folyamat, mialatt Győri Erzsébet, Zsada is csatlakozott a csapathoz. A tagok között ezalatt barátság szövődött.

Hegedűs Éva elárulta, a játék három szarvasi nemzetiség, a szlovák, a roma és a magyar értékein, azok hármas egységén alapul. “A 11 helyi érték között szerepelnek szlovák, roma és szarvasiak is, egyebek mellett az Evangélikus Ótemplom, a Tessedik-szobor, a Tessedik-akác, Domán Imre szarvasi cigányokról írt könyve, a szlovák gasztronómia, illetve érdekességként a csapatok a nemzetiségi nyelvekből is kaphatnak ízelítőt”, áll a kalandpálya leírásában, csakúgy mint az is, hogy “a Tessedik kincse nyomában alapötlete egy legenda, mely szerint Tessedik Sámuel kincset talált az Evangélikus Ótemplom helyén. Ennek köszönhető, hogy kevesebb, mint két év alatt felépült a templom, és 1788-ban már fel is szentelhették. A játékosoknak ennek a rejtélynek kell nyomába eredniük, és 13 állomást végigjárva követni a nyomokat”.

A település adottságaiból indultak ki, amiket még hozzá akartak tenni, igyekeztek oly formán, hogy az gyarapítsa a települést. A héten az utolsó pályaelemek is kihelyezésre kerültek. A Ruzicskay Alkotóház előtti részen elhelyezett 2×3 méteres fejbedugós paraván a leglátványosabb eleme ezeknek, a sajtóbemutató hátterét is alkotta. Ezen Szarvas öt meghatározó alakja Tessedik Sámuel, Melis György, báró Harruckern János György, Ruzicskay György és Bolza Pál szerepel. Remélik, hogy játéktól függetlenül a szarvasiak, vagy az arra sétáló turisták megállnak egy-egy fotó erejéig.

Három próbacsapat már be is repülte a pályát. A tapasztalatok, visszajelzések alapján folyamatosan tesztelik, értékelik, pontosítják, mivel lehetne jobbá tenni azt.

Szeptember 7. és 13. között bárki a jelentkezést követően kipróbálhatja a kalandtúrát. Jelentkezni a játék hivatalos weboldala, a www.tessedikkincse.hu honlapon a jelentkezés menüpontra kattintva lehet.

2-8 fős csapatokat, családokat várnak, de a játék jó szórakozás lehet a 12-18 éves korosztályból kikerülő iskolai osztályokból kikerülő társaságoknak is. Érdekessége, hogy a játék abba is hagyható, majd másnap folytatható.

Azt nem árulták el, hogy létezik-e Tessedik kincse, így kénytelenek leszünk utána járni.

Tetszett a cikkünk?

Simon István Tamás kancellár, Babák Mihály polgármester, Kovács Zsuzsanna főigazgató, Dankó Béla országgyűlési képviselő és Ozsváth Zsuzsanna a Székely kollégiumának ünnepélyes átadóján (Fotó: Babák Zoltán)0

Átadták a Székely megújult kollégiumát

0

Tanévnyitó a csabacsűdi Trefortban