Szarvas 300: Így ünnepelték a város 100. szülinapját

Bár Harruckern János György báró felhívására már egy-két évvel előbb megjelenhettek az első telepesek – és később is tovább folytatódott a betelepülés –, az újkori Szarvas létrejöttét 1722. július 23-hoz kötjük, amikor is az új lakók szerződést kötöttek a Harruckern-uradalom nevében eljáró Sporer János jószágkormányzóval.

Ennek idén lesz a 300. évfordulója. A tervezett városi megemlékezésekről korábban már beszámolt a Newjság.

Az ez évi visszatekintés nem új keletű, a település múltidézést tartott a 100. és 200. évfordulón is. E kettő közül most pillantsunk bele az 1822-ben lezajlott ceremónia eseményeibe, segítségül hívva Zsilinszky Mihály 1872-ben megjelent Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása című munkáját:

Az 1822. november 3-án, vasárnap megtartott ünnepély előző nap kezdődött azzal, hogy az Ótemplom összes harangjának zúgására összegyűlt tömeg egy alkalmi beszédet hallgathatott meg a feldíszített épületben. Éjfélkor és reggel ismét megszólaltak a harangok, sőt reggel a Szolnokról hozatott mozsárágyúk is. A délelőtti ünnepi istentisztelet impozánsra sikeredett: a karzaton a hegedűk, klarinétok, trombiták és dobok hangjai közé vegyültek a templom orgonájának szólamai. A szertartás után díjmentes ebédeket tartottak a parókián és a Városházán. A piactéren vigadalmat rendeztek, a tér közepén hangulatfokozóként két nagy boroshordó állt állványokon: a belőlük vékonyan alácsorgó nedűből bárki tölthetett magának. Az egész napos program a Városházán lezajlott esti táncmulatsággal ért véget.

Aki továbbiakra és az 1922-es megemlékezésre is kíváncsi lenne, annak a várhatóan májusban megjelenő 36-ik Szarvasi Krónikát ajánlanám, melynek központi témája lesz a 300. évforduló.

Brlás Attila

Fotó: Babák Zoltán