ban/ben ,

Az ötödik ősbemutató Belinszki Zoltánnal

Belinszki Zoltán (középen) a Békési betyárok olvasópróbáján
Belinszki Zoltán (középen) a Békési betyárok olvasópróbáján (Fotó: Babák Zoltán)

Belinszki Zoltán számos sikerdarab írója és dramaturgja, aki Szarvason a legtöbb ősbemutatót jegyzi. A Cervinus Tátrum Holle anyója, a Csodaszarvas, az Ármány és szerelem, valamint a Twist Olivér szövegkönyvei után idén tavasszal a Békési betyárok című folk musical premierjére készülve beszélgettünk.

Örülök, hogy újra Szarvason alkotsz. Mit jelent neked ez a város?

A második otthonomat. Egy csodás települést a Körös mellett, ahol mindig szívesen látnak. Barátok, alkotótársak, igényes és színházszerető közönség fogad 2013 óta. Akkor még a negyvenes éveim elején jártam, idén nyáron már ötven leszek. Rengeteg szép emlékkel teltek ezek az évek.

Hogyan készült a Betyárok szövegkönyve?

Október végén ültünk le beszélgetni, addig Varga Viktorral keresgéltünk hiteles forrásokat. A szövegkönyvet január elején véglegesítettük, ekkorra már a dalszövegek 90%-is elkészült.

Miként működtetek együtt Szekér Gergővel?

Megismerkedéskor azt kértem tőle, hogy inspiráljon a fiatalságával és a lendületességével. Ezt maximálisan meg is kaptam. Róla még sokat fogunk hallani, mert ilyen fiatal és ennyire felkészült embert ritkán találni. A daloknál a sorok vagy a dallamrészek cseréje zökkenőmentesen ment. Mindig meg tudtuk beszélni, miért a dallam, miért a szöveg változtatása kell. Személyesen nem sokat találkoztunk, hisz eltérő időpontban ugyan, de mindketten COVID-osak lettünk, ám neten keresztül sokat kommunikáltunk. Nyolc dal van a darabban, érdekes, sokszínű zene, de erről Gergő tud beszélni. Én elsősorban arra figyeltem, hogy Bartók Békés megyei gyűjtéseihez illeszkedjen a szöveg. Egyszer pl. András átküldött egy népdalt, aminek a ritmusára készült a Bíró dalának szövege.

Mennyit tudtál a betyárvilágról?

Rózsa Sándorról, Vidróczki Marciról kutattam korábban, mert gyerekekkel feldolgoztuk a témát. Akkor sem a romantika oldaláról közelítettünk. Úgy látom, Vidróczki Marcit példának lehet állítani, Rózsa Sándort semmiképp sem. A Békés megyei betyároknak nem a legszebb korszaka volt 1848, többüket azon a tavaszon fogták el. Fénykorukat az 1860-as években élték, de még a XX. század elején is jártak betyárok a környéken. Ez a hely adottságaiból fakad: sík területen könnyebb mozogni.

A darab történet 1848 őszén játszódik…

Történelmi tény, hogy Kossuth Lajos 1848-ban amnesztiát hirdetett számukra. Ha a betyár beállt a honvédseregbe, bűnbocsánatot kapott. Abban a korban legendás volt a magyar könnyűlovasság. Egy huszár kiképzése több évig tartott és súlyos aranyforintokba került. A betyárok jól tudtak lovagolni, csupán néhány harcászati elemet kellett megtanulniuk. A harcban vitézkedtek is, de nem bújhattak ki bőrükből: nem bírták a katonai fegyelmet, sanyargatták a lakosságot, kegyetlenkedtek, emiatt hamar felbomlott a betyársereg.

Ti milyen betyárt álmodtatok meg?

Nagyon jószándékú, tiszta embert, aki úgy látja, akkor lehet szabad, ha Magyarország is kivívja szabadságát. Ezért áll be a honvédseregbe.

A Sándor név szándékos?

Igen. Nincs konkrét helynév, nincs vezetéknév sem, mert ebben az időben Békés megyében nem tudunk olyan betyárról, akinek a története megjelenítésre érdemes lenne. (Bár sokáig gondolkodtam Petrás történetén, ami végül említés szintjén került be a darabba.) Sándor egy kitalált hős, aki a betyárok jobbik énjét testesíti meg. Jól működik együtt a lakossággal, cserébe a helyiek összekészítik számára a betyárbatyut, vagyis ellátják enni-és innivalóval.

Mit tudhatunk előzetesen a többi szereplőről?

Sándor szerelme Rózsi, az árva lány, akinek a kezére pályázik Miklós ’bá, a falu bírója, Herz Konrád a császári rendőrség megbízottja, és egy kicsit még Kótya Pista is, a tót legény. A táncosok is aktív szereplői az előadásnak. Úgy látom, remek csapatunk van.

Mit akartok adni a darabbal a békésieknek?

Egy pályázat segíti a megvalósulást, amelyben célközönségként a megyei általános iskolások szerepelnek. Gergő zenéje meg fogja érinteni őket. A nézők láthatnak néhány motívumot az őseik életéből. Bízom benne, hogy megértik majd, a paraszt nem szitokszó. A paraszti munka nem csupán ennek a térségnek az alapja, az egész ország előre jutását alapozta meg. Önálló, sok dologhoz értő, szigorú normák szerint élő emberek, akik keményen dolgoznak. Igen, ha mulattak, igazán mulattak. Az egyik koreográfusunk, Szabó Robi mondta a próbán: „Vagy táncolunk, vagy nem, de nem tudunk táncolgatni.” A hitelesség miatt kerestem Békés megyei tájszavakat. Meglepődve láttam, hogy Arany János jegyezte le ezeket elsőként. Ilyen pl. a pacuha, ami rendetlen öltözetű embert jelent. Fontos, hogy a fiatalok megismerjék és életben tartsák régi szavainkat.

Gondolkoztok-e a folytatáson?

Szándékon nem múlik. Nézzük meg, milyen visszhangja lesz a darabnak azon a 13 békési településen, ahová még a tavaszon eljut! Ha megszeretik, ha igénylik, miért hagynánk abba? Egy jó együttműködést nem lehet befejezni.

Zoli, köszönöm szépen a beszélgetést! Biztos vagyok benne, hogy mind a szöveg, mind a zene, a rendezés a színészi játék megérinti majd a nézőket. A folk musical bemutatója március 12-én lesz.

A Betyárok című folk musical a Cervinus Teátrum rendezésében és előadásában a Békés Megyei Önkormányzat kiemelt, “Hagyomány, Érték, Közösség Békés megyében” alcímet viselő projektjéből valósul meg.

Galambos Edit

A fotókat Babák Zoltán készítette.

Tetszett a cikkünk?

Bakró Géza visszatért korábbi klubjához

Sechna Gábor: Egyszer már megnyertük ezt a mérkőzést, csak x lett a vége

A KEK-győztes szegedi csapat

Négy szarvasi az egyetemi röplabdakupa bajnokcsapatában