Babák Z
Báró Harruckern János Györgynek köszönheti Szarvas a háromszáz évvel ezelőtti szlovákokkal történt újratelepítését. Most, a 300. szülinaphoz közeledve ismét életre kelt Harruckern, pontosabban 25 éve állított szobra, ami eddig a Kossuth téren volt látható. Buzás Mihály alkotása néhány hete feltűnt a Letelepedési Emlékmű közelében. Először egészen a közelében. Majdnem a sarkán. A minap arra járva azt látjuk, hogy Harruckern az ellenkező oldalon, már az emlékműtől jóval távolabb, a Tessedik-sikán forgalmát figyeli.
A Letelepedési Emlékmű készítője, Lestyan-Goda János, neves szarvasi szobrászművész. Alkotótársa Ladislav Sabo. Lestyan-Goda János elmondta, hogy a Letelepedési Emlékmű megalkotása és elhelyezése során kifejezetten figyelemmel voltak a helyszínre, illetve tisztelettel az Evangélikus Ótemplomra, valamint a rajta levő Tessedik-domborműre.
Egyikkel sem szerettek volna konkurálni, ezért a templomra való tekintettel azt laposra késztették. Elhelyezésénél kifejezetten figyeltek arra, hogy a falán levő Tessedik-dombormű meghatározó maradjon a kis térre, ezért azt a szimmetriatengelyhez képest eltolták.
Ezzel érzése szerint terecske komplettírozva is lett. Ott több szobornak már nem maradt hely. A közelmúltban meglepetéssel vette tudomásul, hogy a városvezető két további szobrot kíván a letelepedési emlékmű mellé állítani, Harruckernét, illetve az Evangélikus Ótemplomból kiköltöztetné Tessedik Sámuel életnagyságú szobrát. Információnk szerint utóbbihoz az adományozó nem járult hozzá, így Tessedik még mindig azon kevesek közé tartozik, akinek szobra evangélikus templomban áll.
Lestyan-Goda János jelezte Babák Mihály polgármesternek és dr. Melis János címzetes főjegyzőnek, hogy a Letelepedési Emlékműhöz kapcsolódó szerzői jogai biztosítják számára a mű integritásához való véleményezési jogot, és ő ezzel szeretne élni, azaz kéri észrevétele figyelembevételét a szobor elhelyezése kapcsán.
Miután úgy néz ki, hogy jogi szempontok ütközéséről van szó, kérést intéztünk dr. Melis Jánoshoz, hogy ossza meg olvasóinkkal a városvezetés álláspontját. A címzetes főjegyzőtől a következő válasz érkezett:
“Szarvas Város Képviselő-testülete korábbi határozata szerint az Ótemplom előtti Letelepedési Emlékmű integrálásával olyan emlékhelyet kíván kialakítani, ahol megjelennek a város életében, fejlődésében kiemelkedő szerepet vállaló személyek, így napjainkban az újratelepítésnél kulcsszerepet játszó Harruckern János mellszobrának megfelelő elhelyezése történik, hamarosan követi ezt Bolza József mellszobrának elhelyezése. A képviselő-testület kizárólagos jogosítványa az, hogy a település közterületeit illetően rendelkezzen, ott köztéri alkotások kihelyezését engedélyezze vagy kezdeményezze. Ezt a jogot vitatni vagy kétségbe vonni értelmetlen, azt törvény biztosítja. A szerzői jogra vonatkozó jogszabályok pedig az alkotó számára biztosítják a mű integritásához való jogot, ami “lefordítva” azt jelenti, hogy tiltakozhat minden olyan beavatkozás ellen, ami az alkotás egységét, mondanivalóját megzavarja. Láthatóan itt két jog kollíziójáról van szó: a területtel való kizárólagos rendelkezés joga ütközik a mű integritásához való szerzői joggal. A jogviták eldöntése pedig Magyarországon a bíróságok feladata.”
Amennyiben Harruckern szobrának elhelyezéséből a későbbiekben bírósági ügy lesz, úgy lehet, hogy Harruckerné lesz az ország legviláglátottabb szobra. Egy biztos, a holnapután esedékes városnapi megemlékezésen báró Harruckern János György szobra a templom előtt lesz látható.
