in ,

Az Esőember Szarvasra érkezett

Szalay Bence (Charlie Babbitt) és Oberfrank Pál (Raymond)
Szalay Bence (Charlie Babbitt) és Oberfrank Pál (Raymond) (Fotó: Kalmár Vanda)

Szombaton este a Veszprémi Petőfi Színház a Vízi Színházban mutatta be Dan Gordon Esőember című drámáját, Zöldi Gergely fordításában, Anger Zsolt rendezésében, a XI. Magyar Teátrumi Nyári Fesztivál 14. versenyprogramjaként. Az előadás nagyon nagy sikert aratott a nézők körében.

A filmet 1988-ban mutatták be Dustin Hoffman és Tom Cruise főszereplésével, Barry Levinston rendezésében, amely négy Oscar szobrot nyert a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb eredeti forgatókönyv és a legjobb főszereplő kategóriában. A filmből 2009-ben készült színházi adaptáció, amelyet Londonban állítottak színpadra, hazánkban pedig 2010-ben az Orlay Produkció mutatta be Anger Zsolt rendezésében, Kulka János és Nagy Ervin főszereplésével. Anger Zsolt most Veszprémben vitte színre a darabot, s  az előadás gyökeresen eltér az alkotó korábbi munkájától.

Charlie Babbitt (Szalay Bence) nem sokra tartja a körülötte élőket, csak arra jók, hogy megkapja tőlük, amit akar. Régen látott apja halálhíre nem rázza meg, sőt bosszantja, hogy tönkre tette a hétvégéjét. Susan (Bori Réka) próbálja nyugtatni, de az önfejű, nagyképű Charlie csak magára gondol. A hivatalos ügyek intézése közben kiderül, hogy rá a kamaszkora óta áhított kocsit és a rózsabokrokat hagyta, a vagyont egy meg nem nevezett kapta. Nyomozása során eljut egy intézetbe, ahol kiderül, van egy bátyja, Raymond (Oberfrank Pál), aki autista. Kilopja hát az intézetből, hogy megkapja a vagyon felét, s megkezdődik közös utazásuk, amely során Charlie rájön, gyerekkorában ismerte testvérét, akit Esőembernek hívott. Ő volt az, aki segített átjutni a nehézségeken, de eddig azt hitte, csak képzelete szülte Rain Mant. Charlie kemény, önző szívébe lassan szeretet, empátia költözik, Susannal is rendezik kapcsolatukat, hiszen Charlie más ember lett az utazás végére.

Megható, szívbe markoló a történet. Tolerancia, elfogadás, magunkba nézés, és legfőképpen szeretet egy olyan ember iránt, aki zseni, aki rendszerben él, de más, mint a legtöbb ember. Csodálatos utazás volt, nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is. Oberfrank Pál és Szalay Bence játéka tökéletes volt!

Oberfrank Pál Raymond szerepében a magába zárkózó, mégis nyitott, de a kapcsolatokra, az érintésre képtelen férfi alakját bravúrosan alakította.

Szalay Bence kiváló játékkal bemutatott Charlie-ja nagy utat járt be, megérezte Raymond különbözőségét, rájött, gyermekkorában ő segítette.  Raymonddal való kapcsolata ráébresztette arra is, hogy szereti Susant.

Anger Zsolt biztosan nem véletlenül rendezte újra az Esőembert, hiszen a téma is fontos, de olyan érzékenységre, empátiára vall, ami sok emberből hiányzik.

A díszlet Erdős Júlia Luca, a jelmezek Fekete Kata munkái.

Galambos Edit

Fotó: Kalmár Vanda

Fotó: Kalmár Vanda

A bizalom művészete

Olívakrémmel töltött pulykamellrolád

Olívakrémmel töltött pulykamellrolád