Édes-keserű anya-lánya kapcsolat

Hétfőn este a Cervinus Teátrum telt házzal mutatta be Becéző szavak címmel a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda közös előadását. Larry McMurtry regénye és a Paramount Pictures Corporation filmprodukciójának James L. Brooks által írt forgatókönyve alapján Dan Gordon 2007-ben írta színpadra az érdekes történetet. A magyar fordítás Zöldi Gergely munkája. Az előadást Kocsis Gergely rendezte.

A regényből készült filmet 1983-ban mutatták be, ahol Shirley MacLaine Aurora, Debra Wingler Emma, Jack Nicholson Garrett és Jeff Daniels Flapet szerepét alakította a vásznon, játékuk mindig emlékezetes marad. És mégis, ahogy néztem az előadást, nem gondoltam a filmre, mert elvarázsolt a színpadon játszó színészek játéka.

„Vannak strapás anyák. Sziporkázóak, szórakoztatóak, de a legrosszabbkor szólnak, tapintatlanok és mindig hibátlanul szúrják be a legbrutálisabb megjegyzést. Ha nem a mi bőrünkre menne, boldogan élveznénk imádnivaló humorukat. Na, Aurora ilyen. Pedig mindig a legjobbat akarja, az egész életét parkoló pályára állítja, hogy végre gatyába rázza a lányát – aki mellesleg férjes asszony, és gyerekei vannak. Mert ő megmondta előre.” – írja a szinopszis.

Aurora (Hernádi Judit) csapongó, szabadságszerető, szilárd nő, zsarnok anya, aki ragaszkodik lányához, Emmához (Péter Kata). Aurora férje halála óta minden házassági ajánlatot visszautasított, hogy többet törődhessen Emmával, aki fuldoklik anyja közelében. Menekülésként férjhez megy, a fiatal egyetemi docenshez, Flaphez (Horváth Illés), és az évek folyamán három gyermek édesanyja lesz. Aurora az egyedüllét következtében egyre több időt fordít sármos szomszédjára, a volt űrhajósra, Garettre (Gyabronka József), aki a Holdon is járt. Ugyan Garett mára nem egy Adonisz, de nagyon is sok fiatal nő szívét rabolja el, és az italt sem veti meg. Aurora a hosszú éveken keresztül minden reggel hívja lányát, amikor ez elmarad, a lánya kezdi el hívni, mert szüksége van rá. Élete romokban, férje csalja, ráadásul rákot diagnosztizáltak nála. Mindkettőjük élete megváltozik…

Egy felvonásban, másfél órában láttuk a történetet, ami kezdetben nagyon jó humorral megírt, a vége pedig nagyon megható, érzelmes előadássá vált. Hernádi Judit bravúros játéka minden jelenetben más és más arcot mutatott, Aurora alakítása, az este legjobbja. Az utolsó jelenet, amelyben a már meghalt lányához beszél telefonon könnyeket csalt a nézők szemébe. Emmát, Péter Kata formálta meg, megható jelenetekkel, hiszen megpróbál elszabadulni az anyai szorításából, végül mégis ott talál menedéket, hiszen ő szereti feltétel nélkül. Gyabronka József rövid jelenetei humorral átszőtt, pazar, könnyed játék. Ha megjelent a színen, mosolyt csalt a nézők ajkára, de a komoly jelenetében is nagyon, nagyon jó volt, kiváló alakítást láttunk a színművésztől. E három szereplő kellett, ahhoz, hogy remek előadás születhessen.

A sok-sok év elteltét, a sok helyszínt a rendező Kocsis Gergely remekül oldotta meg, és semmi hiányérzet nem maradt a nézőben, követhetőek voltak az események, az évek múlása. Szép jelmezeket láttunk, amit Kis Julcsi tervezett, különösen Hernádi Juditnak volt sok, nagyon szép, finom, légies, elegáns jelmeze. A zene Mátyássy Szabolcs, a díszlet Kálmán Eszter munkája. A producer Orlai Tibor.

Galambos Edit

A fotókat Babák Zoltán készítette.