Fél lábon állva vállaltak szolidaritást Dombvári Bencével a szarvasiak

20160816-IMG_6245

A lelkiismeretükre hallgattak azok, akik kedden délután a Vízi Színház színpada felé vették az irányt. Amíg ugyanis hazafias hevülettel szurkolunk a képernyők előtt olimpikonjainkért, és domborodó mellkassal számláljuk az egyre gyarapodó bajnoki címeket, a szarvasi kajakos kálváriája árnyékként vetül Rióra. Mint arról korábban már többször beszámoltunk, Dombvári Bence június 9-én pozitív doppingmintát pordukált, amelynek eredményeképp nem utazhatott a sportolói álmokat beteljesítő megmérettetésre.

Az eset körülményei egyelőre tisztázatlanok, de több tény azt támasztja alá, hogy idegenkezűség állhat a történtek mögött. A szarvasi közvélemény összességében a sportoló mellett foglalt állást, a Newjság egyik írására reagálva pedig sokan szó szerint értelmezték a gondolatsort: „ezt a négy évet már fél lábon is kibírjuk.”

A szavakat tettek követték, és augusztus 16-án, 15 óra 12 perckor – Bence futamának kezdetén – egy villámcsődületre gyűlt össze a település apraja-nagyja. A következő olimpiáig vezető négy éve négy perc fél lábon állás formájában tárgyiasult, amit volt, aki rövid szünetekkel megszakítva, mások pedig kart karba öltve vészeltek át. Mert mint kiderült, négy perc tud nagyon hosszú is lenni.

– Úgy érezzük, hogy egy olimpiai aranyat elvettek Szarvastól azzal, hogy Bencét a kokainbotrányára építve doppingbotrányba is keverték. Neki most ott lenne a helye az A-döntőben. A B-döntőben hamarosan a helyére nevezett Kopasz Bálintnak szorítunk, aki a legjobb idővel csúszott be. Mi Bencének hiszünk, mindent megtett, hogy az igazát bizonyítsa. Nekünk ennyi elég – fogalmazza meg az ügy által kavart érzelmeket a megmozdulás szervezője, Babák Zoltán.

A futamot a tervek szerint televízión keresztül követték volna figyelemmel az összesereglett pártfogók, köztük a helyi tehetség édesanyja is, de a közvetítés magyar érdekeltség híján elmaradt. Ennek ellenére a szimbolikus gesztust mindenki véghezvitte, ki több, ki kevesebb sikerrel.

Az önkormányzat részéről is többen kimutatták együttérzésüket, és nem rettentek meg a fizikai kihívástól sem.

– Évek óta készültek a fiatalok a Körös-holtágon, és megvolt az a hiú reményünk, hogy Dombvári Bencének az olimpián sikerül nyernie. Ez omlott össze. De látszik itt a társaságon, hogy mi bizakodóak vagyunk, a befektetett munkának meglesz majd az eredménye. Néha az embernek meg kell tanulnia veszítenie, mert az élet már csak ilyen. Én arra vagyok büszke, hogy mi egy ilyen veszteség kapcsán is össze tudunk tartani – vélekedett Babák Mihály, aki dr. Melis János jegyzővel összekapaszkodva küzdött meg a féllábas futammal.

Az eddig példátlan jellegű kezdeményezésre mintegy 150 szarvasi mozdult meg. A sorok között foglalt helyet Nyerges Attila, a sportoló korábbi edzője, Dobruczky Zsolt, a Kajak-Kenu Club egykori elnöke és számos együtt érző sporttárs is.

– Számomra a történet egyáltalán nem hihető. Ezt erősíti az is, hogy Nyerges Attila március végén ellátogatott a lakásomra, ahol közölte velem, hogy egy meg nem nevezett, magas beosztású MKKSZ bizottsági tag figyelmezette, figyeljünk oda Bencére. Az a hír járta ugyanis, hogy a szarvasi sportolóval ki fogják harcoltatni a kvótákat, és a tavalyi kokainesetre építve valamilyen kábítószert rejtenek el nála. Beszéltünk vele és a honvédes edzőjével is az ügyben, és jeleztük, milyen veszélynek van kitéve a sportoló, majd alig egy hónappal rá mindez valósággá vált – oszt meg egy eddig nyilvánosságra nem került információt Dobruczky Zsolt.

Tokióban 2020-ban olimpiai szám lesz a karate

Tokióban 2020-ban olimpiai szám lesz a karate

Az esemény híre többeket arra sarkallt, hogy ha személyesen nem is, de virtuálisan fejezzék ki szolidaritásukat. A szarvasi karatésok az edzőtáborban készítették el a jellegzetes mozdulatot ábrázoló képet, amit szerkesztőségünkbe is eljuttatott edzőjük, Ruzsinszki György.

A visszaszámlálás tehát elkezdődött. Négy év van hátra Tokióig, ami nem is olyan sok, ha egy küzdeni tudó és akaró ember legnagyobb álmának beteljesülését jelentheti.

Fotó: Baksi