in

SZAMÓCÁ-ZOO

121104szamoca

„Óvónéniiii! Hányat kell még aludni?” – hangzott a kérdés szinte nap mint nap, miután elhatároztuk, hogy az Állatok Világnapján a Szegedi Vadasparkba kirándulunk.

„Szülőket nem visztek kísérőnek? Ugye, nagyon vigyáztok rájuk?” –ezek voltak a szülők részéről a kimondott aggodalmak, s még ki tudja mi minden fogalmazódott meg anyukák, apukák fejében.

121104szamoca

A kirándulás reggelén még a hétalvókat sem kellett noszogatni, ők ébresztették a szülőket: „Nem megyünk még? El ne késsünk!”

A buszon már odafelé is nagy volt a jókedv, talán csak néhány búcsút intő anyuka arcán villant fel némi szorongás.

A Vadasparkba érkezvén a pingvinek társaságában költöttük el a tízórait. Természetesen már a felfedező út legelején ki kellett osztani a térképeket – néhányan valóban jól tájékozódtak rajta. Megkerestük a korábban örökbefogadott szibériai tigriseket, fültanúi lehettünk az oroszlánüvöltésnek, a szurikáták két lábra emelkedett őrködése mosolyt csalt az arcokra. Mulatságosak voltak az aranyarcú gibbonok, az oroszlánmajmok. Találgattuk, hogy a sörényes farkas fél-e jobban, vagy a bácsi, aki a kifutójában a füvet vágta. Megismertük a köpő lámák legendáját, őket ezután csak tisztes távolból nézték a gyerekek. A nyuszi-simogatóban testközeli élményben lehetett része a bátrabb gyerekeknek.

Minden tájékoztató táblát el kellett olvasni, megértették, hogy miért nem lehet felelőtlenül etetni az állatokat, vagy benyúlni a kerítésen. Fegyelmezési probléma nélkül, természetes környezetben, játékosan, könnyedén szereztek élményeket, s ezáltal új ismereteket a gyerekek.

Ezt a programot pályázaton nyert támogatásból és szülői felajánlásával tudtuk megvalósítani. Köszönjük!

Szalbotné Kovács Mária, Tóth Ágnes

SZIE Gyakorló Általános Iskola és Gyakorlóóvoda, Bölcsőde

Vélemény, hozzászólás?

121103hunyadi

Vésztő elveszejtve

121105kezi

Szűk félórán át meleg volt a „pite”