Hegedűs Éva
Nem sok ideje jutott a pihenésre a múzeum dolgozóinak, a csoportok ugyanis egymásnak adták a kilincset. Két nap leforgása alatt közel 300-an fordultak meg az intézményben, ahol a Régészet Napja alkalmából invitálták az általános-és középiskolás korosztályt.
Az egyik emeleti kisteremben aprólékos munka folyt. Kalivoda András restaurátor kivételesen engedélyezte a nyílt láng használatát, amely nélkülözhetetlen a töredékes állapotban lévő régészeti kerámiaedények összeállításához.
– Megnyugtatásul mondom, hogy nem eredeti műtárgyakon kísérleteztünk, hanem a látogatók által hozott cserepeket törtük össze, és ezeken illusztráltuk a ragasztásokat – ecsetelte. A belépés feltétele két elpusztítható cserép volt. A dokumentációt ezúttal mellőztük, most leginkább gyakorlatorientáltan dolgoztunk, vagyis szemléltettük a folyamat átgondoltságát, és megmutattuk, milyen sorrendben érdemes összeépíteni az elemeket.
Mint megtudtunk, a folyamatot az is befolyásolhatja, milyen arányban sikerül fellelni a maradványokat. Az általánosan elfogadott szabály ugyanis kimondja, amennyiben legalább 60%-a előkerül a régészeti tárgynak, a kinézet teljessé tehető, egyéb esetben részlegesen vagy megerősítve kerül a vitrinekbe.
A csoportok másik fele ez idő alatt a nagyterem sorai között foglalt helyet. Gulyás András régész az országos tematikához csatlakozva a „Lelőhelyfelderítéstől a rekonstrukcióig” címmel igyekezett felkelteni az érdeklődést a sokoldalú szakmai kihívások iránt.
– Beszélek arról, milyen eszközökkel találjuk meg a lelőhelyet, hogyan tárjuk fel, ill. milyen módszerekkel tudjuk felderíteni őseink életkörülményeit – ismertette a részleteket. A leletek feldolgozása során meg tudjuk mondani, hogy melyik korszakból való, akkoriban milyen eszközöket használtak, a feltárás során előkerült épületmaradványokból továbbá kiderül, hol laktak és milyen munkát végeztek.
Gulyás András tavaly Szarvason is széleskörű kutatómunkát végzett. A Vajda Péter utcán történt feltárás eredményeként – valamint Juhász Irén korábbi vizsgálatainak köszönhetően –rekonstruálható egy török kori vár, az arborétumban bronzkori és Árpád-kori maradványok kerültek elő, a Petőfi utca végén pedig egy újkori lakóhely töredékeire bukkantak.
